Úgy tűnik, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fellépése megakasztotta az újabb ingatlanpanamát. A Népszabadság tegnapi cikkében számolt be arról, hogy csak kárpótlási jeggyel lehetett volna licitálni olyan, a közeli jövőben belterületté váló termőföldekre, amelyeket eddig még sohasem hirdettek meg árverésre. Mivel a kárpótlási folyamat már több mint egy évtizede lezárult, a fel nem használt kárpótlási jegyekkel vélhetőleg ingatlanspekulánsok tudják a piaci ár töredékéért megszerezni a földeket.
A legközelebbi ilyen árverés Békéscsabán lett volna, ahol több olyan földdarabot is meghirdettek, amelyeket valószínűleg hamarosan átminősítenek belterületté, a spekulánsok profitja így szakértők szerint akár ezerszeres is lehetett volna. A földeket az önkormányzat is szerette volna megszerezni, de erre egy bírósági döntés szerint csak azt követően nyílhat módja, ha legalább egy sikertelen árverést rendeztek az adott területre a helyhatóság részvétele nélkül. A város igyekezett megakadályozni az árverést, és megszerezni a földeket. Helyi politikusok – fideszesek és szocialisták – pert indítottak, és a kormányzathoz fordultak. Megkeresték a miniszterelnököt, az igazságügyi és a földművelésügyi minisztert, illetve a parlament mezőgazdasági bizottságát. Az árverésekről így tudomást szerző mezőgazdasági bizottság a képviselők teljes egyetértésével fordult levélben Draskovics Tibor igazságügyi miniszterhez és Gráf József agrárminiszterhez, kérve az árverések azonnali leállítását.
Az igazságügyi tárca a Magyar Rádió megkeresésére közleménynyel válaszolt: ebben azt írták, a jogorvoslati kérelmek hatására elhalasztották a békéscsabai árverést, az igazságügyi miniszter pedig az összes árverés végrehajtását felfüggesztette. Az igazságügyi miniszter döntése az idén a békéscsabain kívül még egy baranyai árverést érint, évente egyébként nagyjából féltucatnyi hasonló földlicitet írnak ki országszerte.
Őrült végjáték: csodagól döntött a Real Madrid rekordot jelentő mérkőzésén
