Bár a parlament tavaszi ülésszakán az utolsó pillanatban levette napirendjéről a pókertörvény néven elhíresült, valójában a szerencsejátékot szabályozó törvény módosítását célzó szocialista kezdeményezést, az őszi ülésszakban várhatóan már nem marad el a voksolás. A visszakozás hátterében sajtóértesülések szerint az állhatott, hogy a szocialista frakcióban sem volt egyetértés a jogszabálytervezetről, különösen a kiszabandó adó mértékét illetően. A törvényjavaslat beterjesztőinek – Juhászné Lévai Katalinnak, Keller Lászlónak és Halmai Gábornénak – elképzelései szerint az új előírások értelmében a játékszervező adózna, a kártyaterem játékadója pedig a játékalap öt százaléka lenne, ez éves szinten ötszázmillió forintos bevételt jelentene. A törvénymódosítás tehát azt tenné lehetővé, hogy a pókerjátékot kaszinón kívüli kártyatermekben is megszervezzék 2010-től, ám a játékhelyet üzemeltető gazdasági társaságnak legalább 25 millió forint alap- vagy törzstőkével kellene rendelkeznie, amit feltehetőleg nem sokan vállalnának. A korábbi célok között szerepelt az is, hogy a félmilliárdos bevételből az esélyek bankját finanszírozták volna – ez a szegényeknek adna néhány tízezer forintos olcsó hitelt a számlák befizetésére és az uzsorakölcsön ellensúlyozására –, ám ebből minden valószínűség szerint semmi nem lesz, az ötlet ugyanis már nincs napirenden.
Ezt erősítette meg megkeresésünkre Keller László is, aki arról számolt be, hogy a jogszabálytervezet a tavaszi, véglegesnek tekinthető állapotában várja a parlamenti végszavazást. A Pénzügyminisztérium MSZP-s államtitkárának szavai szerint – szemben a korábbi elképzelésekkel – szó sincs arról, hogy a szegények bankját finanszíroznák, hiszen az intézmény létrehozása nincs is napirenden, és viszszakozott a korábban félmilliárd forintosra remélt állami bevételt firtató kérdésünkre is, mondván, nem lehet tudni, hány játékszervező lép törvényes útra. – A pókertörvény önmagában áll, módosítás nélkül várja a végszavazást. A kártyabarlangok jelenleg illegálisan szervezik a játékokat, ha azonban ennek törvényes keretet adunk, úgy valamekkora állami bevétellel is lehet számolni – fejtette ki az államtitkár, aki szerint a parlament őszi ülésszakán dönthet a pókertörvényről.
A szerencsejáték-szakma már korábban élesen kritizálta a kormányzati elképzeléseket. A tavaszi ülésszak végére várt végszavazás előtt Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke és Tatár Gergely, a Magyar Póker Szövetség elnöke közös levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz. Mint írták, a szabályozás alá vont pókerjátékban a játékosok egymással, nem pedig a kaszinó – azaz a szerencsejáték-szervező – ellen játszanak. Így ez a játék lényegesen eltér a szerencsejáték-törvényben szabályozott egyéb szerencsejátékoktól. A szakmai szervezetek úgy vélik, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén a vállalkozások nem működhetnek nyereségesen, ezért a költségvetés számára sem eredményezheti a várt adóbevételeket. Mint írták, a tervezet nem elégíti ki a játékosok igényeit sem, mert a korlátozások miatt nem elég széles a versenyek skálája. – A törvénytervezetben meghatározott feltételekkel Magyarországon nemzetközi versenyeket sem lehet szervezni, ezért az ilyen események szervezői el fogják kerülni Magyarországot – mutattak rá a szervezetek vezetői, hangsúlyozva: az elképzelések szerint maximum tízasztalos pókertermek túl kicsik a nyereséges működtetéshez. Ilyenformán nagy kérdés, miért ragaszkodik még mindig a pókertörvényhez.
Őrült végjáték: csodagól döntött a Real Madrid rekordot jelentő mérkőzésén
