Nem az apjuk nótáját fújják

Kíméletlen testvérháborút folytatnak a román népzene koronázatlan királyának nevezett Ion Dolanescu fiai a tavasszal elhunyt apjuk által hátrahagyott vagyon megkaparintásáért. A Dolanescu fivérek marakodása mérhetetlen ellenszenvet váltott ki a folklórt különösen kedvelő romániai társadalom körében.

2009. 10. 12. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Népszerű a folklórmédia. Romániában egyáltalán nem számít véletlennek, hogy például közel fél évszázados pályafutása során Ion Dolanescunak több mint ötven, népdalokból és saját szerzeményekből álló bakelitlemezt és CD-t sikerült piacra dobnia, életművéért pedig aranylemezre is rászolgált. Keleti szomszédunknál ma is rendkívül közkedvelt a népzene, lakodalmak, keresztelők, kulturális rendezvények vagy népünnepélyek el sem képzelhetők élő népzenét játszó együttesek nélkül. A műfaj töretlen népszerűségét bizonyítja, hogy számos, kimondottan folklórműsorokat sugárzó televízió és rádió működik az országban, közülük kiemelkedik az Etno és a Favorit TV, amely éjjel-nappal népzenét, valamint a falusi környezetet, a népi hagyományokat bemutató műsorokat sugároz. Ezzel egy időben a népdalénekesek és -együttesek állandó meghívottnak számítanak a közszolgálati vagy a kereskedelmi televíziók különböző szórakoztató műsoraiban, Ionut Dolanescu például állandó folklórműsort vezet az egyik bukaresti kereskedelmi csatornán. (MN)


Rajongói szerint forog a sírjában a minden idők legjobb román népdalénekesének tartott Ion Dolanescu, akinek hírnevét alaposan megtépázta a fiai által művelt sárdobálás. A Dolanescu fivérek fél éve, apjuk idén március 19-én bekövetkezett halála óta folytatnak ádáz küzdelmet egymással, a tét pedig nem más, mint hogy minél többet szerezzenek meg maguknak apjuk néhány millió euróra rúgó vagyonából. Civakodásuknak az ad alapot, hogy a Romániában rendkívüli népszerűségnek örvendő Dolanescu nem hagyott hátra végrendeletet, holott ezt meglehetősen kicsapongó életmódja is indokolta volna.
Az 1944-ben egy apró dél-romániai faluban született mester tehetségére már korán felfigyeltek, a kis Ion ugyanis előszeretettel énekelt hat testvérének vagy – kenyérért cserébe – a helyi rendőrkapitány feleségének. Tizennyolc évesen már rendszeresen fellépett kultúrotthonokban, országos hírnévre azonban a bukaresti belügyminisztérium Ciocarlia (Pacsirta) együttesének énekeseként tett szert. Melankolikus hangját Románia-szerte hamar megkedvelték, olyannyira, hogy még Nicolae Ceausescu ünnepélyeinek is állandó meghívottja volt. Később azonban a diktátor nemkívánatos személynek nyilvánította lakodalmas fellépésein szerzett jövedelme eltitkolása miatt. Közkedveltségének ez a kegyvesztettség mit sem ártott. Koncertjein zsúfolásig teltek a stadionok, a hálás közönség pedig kézcsókkal honorálta dalestjeit, holott ez akkor csak a Kondukátornak dukált. Dolanescu a rendszerváltás után a politizálással is kacérkodott. A 2000–2004-es parlamenti ciklusban a Nagy-Románia Párt képviselője, ezután azonban elfordult a politikától, bevallása szerint keveset tudott tenni a művészek felkarolásáért. Miközben viszonya volt a többszörös olimpiai bajnok Nadia Comaneci tornásszal is, szakmai pályafutásának felívelését nagyban elősegítette a második feleségével, a román népdal „Pacsirtájaként” emlegetett Maria Ciobanuval alkotott duettje. Házasságuk mindössze néhány évig tartott, közös gyermekük, Ionut azonban a családi hagyományt követve ugyancsak népdalénekesnek szegődött, néhány éve pedig nagy örömöt szerzett a műfaj kedvelőinek azzal, hogy egymással évtizedek óta haragban álló szüleit ismét közös, immár vele kiegészült fellépésekre bírta.
Az egykori családi idill azonban egy csapásra szertefoszlott, amikor nemrég megjelent a színen Ion Dolanescu kisebbik, a Costa Rica-i Margarita Valencianótól származó fia; a mester egyik turnéja során ismerkedett meg az egyetemi tanulmányait Kolozsváron végző nővel. A jelenleg a közép-amerikai országban pszichológusként tevékenykedő Dragos Carlos azzal vádolja bátyját, hogy apjuk halála után rögtön rátette a kezét a bukaresti és vidéki villákból, lakásokból, földekből álló, szerény becslések szerint kétmillió euróra rúgó vagyon egy részére, amelynek felét most bírósági úton követeli. A hagyatéki vita azonban kulturált párbeszéd ahhoz képest, amiket a bulvárlapokban egymás fejéhez vág a két Dolanescu fiú.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.