Nem csökkennek a hitelkamatok

A bankok a válság káros hatásaira hivatkozva csaknem egy éve folyamatosan emelik és magasan tartják a hitelek kamatait. Az utóbbi időben javulni kezdett a gazdaság helyzete, az adósok mégsem érzik ennek kedvező hatásait a törlesztőrészleteken. Szakértők szerint a pénzintézetek rossz döntéseinek árát a jól fizető ügyfeleknek kell fedezniük. Kérdés, a banki magatartási kódex javíthat-e a helyzeten, hiszen a pénzintézetek az etikai szabályzatukat sem tartották be.

Egyértelmű, hogy a bankok az ügyfelekkel fizettetik meg a hibás döntéseik árát – nyilatkozta lapunknak Róna Péter közgazdász. A szakember annak kapcsán beszélt erről, hogy a pénzintézetek a válság elején a romló gazdasági környezetre hivatkozva nagyon serényen emelni kezdték a kölcsönök kamatait, ám az utóbbi hónapok javuló tendenciáit alig érvényesítik az áraikban. Ez annyit jelent, hogy Magyarországon nem létezik a kedvező és kedvezőtlen változásokat egyaránt érvényesítő szimmetria elve, mert a drágulást hozó változások mindig hamarabb és nagyobb mértékben jelentkeznek, mint a könnyítések.
Pedig a szakértők szerint a bankoknak minden okuk meglenne arra, hogy enyhítsenek az emberek terhein. Róna Péter úgy látja, hogy az összes olyan tényező, amely befolyásolhatja a kamatokat, az ügyfelek számára kedvező irányba mozdult el az elmúlt fél évben.
A szakember közölte: a válság kezdetén a drágítások indoklásában a bankok előszeretettel hivatkoztak arra, hogy romlott az ország kockázati besorolása, ezért a pénzhez jutás is megdrágult. Igen ám, de az ország rizikóját mutató, úgynevezett CDS-felár már március eleje óta meredeken tart lefelé, míg a hitelkamatok magasan maradtak. Ráadásul nem ez az egyetlen olyan javuló tényező, amely lehetővé tenné a kamatok csökkenését. – A bankközi kamatok, amelyek a pénzintézetek egymásnak nyújtott hiteleinek az árát mutatják, és amelyek szintén a drágítások egyik legfőbb indokai voltak, már az év eleje óta leszálló ágban vannak, ám a hitelkamatok ezeket sem követték – tette hozzá a közgazdász. A devizahitelekre a jegybanki alapkamatok alakulása is jelentős befolyással bír. Csakhogy ezek a krízis kitörése óta nagyot zuhantak. Az Európai Központi Bank kamatrátája már május óta rekordalacsony szinten, egy százalékon áll, pedig a válság kitörésekor még négy százalék körül járt. A svájci jegybank szintén heves kamatcsökkentésbe kezdett tavaly ősszel. Jelenleg a svájci alapkamat egy százalék alatt van, míg a válság kezdetén két százalék fölött volt.
A fentieken kívül a devizahitelek törlesztőrészletének alakulásába a forint árfolyama is jelentősen beleszól. Minden bizonnyal sokaknak okoztak kellemetlen perceket a háromszáz forint fölötti euróárfolyam idején kiszámlázott törlesztőrészletek. Csakhogy azóta változott a helyzet, és a forint nagyot erősödött az elmúlt hónapokban. Róna Péter szerint a kedvező változások hatására körülbelül 3,5 százalékkal kellett volna csökkenniük a hitelkamatoknak.
A kérdés az, hogy az ügyfelek miért nem érzik a javulás hatásait. A közgazdász úgy látja, hogy a magas kamatok egyik legfőbb oka az, hogy a bankok minősített hitelállománya (azok a kölcsönök, amelyeket csak késve vagy egyáltalán nem törlesztenek az ügyfelek) az év elején mért 4-5 százalékról 13 százalékra nőhetnek az év végéig. – Márpedig ezeket a veszteségeket a bankoknak le kell írniuk, és ők a legegyszerűbb megoldást választották: azoktól az ügyfelektől teremtik elő a hibás döntéseik költségeit, akik még tudnak fizetni – jelentette ki Róna Péter. Hozzátette: a pénzintézetek a kockázatokat szinte teljes egészében továbbítani tudják az ügyfeleknek. Szerinte ez a gyakorlat az új banki magatartási kódex hatására sem fog megváltozni, mert a pénzintézetek annak hatályba lépése után is akkora terhet raknak az ügyfelekre, amekkorát akarnak. Róna Péter úgy látja, hogy még mindig túl sok olyan indokot találhatnak a bankok, amelyekkel meg tudják magyarázni, hogy miért emelik meg a kamatokat, vagy jelen esetben miért nem csökkentik őket.
Müller János, a szövetség szóvivője azonban úgy látja, hogy a magatartási kódex meg fogja változtatni a bankok gyakorlatát, és megköveteli tőlük, hogy csak indokolt esetben emeljenek kamatot, sőt, ha kedvezően változnak a körülmények, akkor csökkentsék is azt. A szóvivő mondataiból cinizmus sugárzik, hiszen a Magyar Bankszövetségnek már tíz éve van etikai kódexe, amelyet a bankok egyáltalán nem tartanak be. Müller János szerint ez nem szabályozta a kérdést, mert elsősorban a bankok közötti kapcsolattal foglalkozik. Ez a kijelentés azonban egyáltalán nem igaz.
Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője lapunknak elmondta: „a szimmetria kérdését a magatartási kódex szabályozza.” Ő is figyelmen kívül hagyja azonban, hogy ha a 10 éve érvényben lévő etikai kódexet betartották volna a bankok, akkor ma kevesebbet kellene fizetniük az embereknek.