Peter Stano, a szlovák külügyminisztérium szóvivője tegnap jelentette be hivatalosan a kezdeményezést. Az Európa Tanács jogi tanácsadó szervezete – teljes nevén Európai Bizottság a Demokráciáért a Jog Által – 1990-ben jött létre, hogy segítse a kelet- és közép-európai országokban a jogállamiság kiépítését. „Elemzése azonban nem kötelező érvényű, ezért a szlovák külügyminisztérium döntését csupán gesztusnak tekinthetjük” – állítja Öllős László politológus, s arra figyelmeztet, „a szlovák kormány az ilyen véleményeket szívesen magyarázza sajátságosan, ahogy tette ezt az EBESZ kisebbségi főbiztosának nyelvtörvénnyel kapcsolatos állásfoglalásával is”.
A szeptember elsejétől hatályos nyelvtörvény negatív hatása, illetve értelmezhetetlensége ugyanakkor elérte a szlovákiai magyar iskolákat is. Az állami tanügyi hivatalok, amelyek élén Dél-Szlovákiában többségében a Szlovák Nemzeti Párt képviselői állnak, azt szorgalmazzák, hogy ne csak a pedagógiai dokumentációt kelljen szlovákul is vezetni, hanem mindent, beleértve például a szülői értekezletek meghívóit és a tanácskozás jegyzőkönyvét is. „Ez felesleges és értelmetlen pluszmunka” – vélekedik Fibi Sándor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége iskolaigazgatói társulásának elnöke.
Közben Balázs Péter magyar külügyminiszter szlovák kollégájával, Miroslav Lajcákkal New Yorkban egyeztetett a szécsényi kormányfői nyilatkozat végrehajtásáról. A felvázolt akcióterv konkrétumai között említette közös rendőrségi munkacsoport létrehozását, valamint a magas rangú látogatások jobb előkészítését, „hogy soha többé ne fordulhasson elő olyan eset, amilyen előfordult”.
Őrült végjáték: csodagól döntött a Real Madrid rekordot jelentő mérkőzésén
