Százmilliárdos lesz az örökség

Nem ért véget a válság, a java még csak akkor következik, amikor jövőre elfogy a Nemzetközi Valutaalap hitele. A gazdaság élénkítése a jelenlegi kormányzati politika leggyengébb pontja – hangzott el a tegnapi közgazdász-vándorgyűlésen, ahol a szakma a legégetőbb gondokról tanácskozott.

Távolról sem vagyunk túl a válságon, a gazdaság továbbra is sebezhető – figyelmeztetett a zalakarosi közgazdász-vándorgyűlésen Kopits György, a költségvetési tanács elnöke, aki szerint fel kell készülni egy újabb visszaesésre vagy az elhúzódó helybenjárásra is. Kopits hangsúlyozta: már a válság előtt, tavaly márciusban megugrott hazánk kockázati mutatója, ezt az esetleges államcsődre fedezetet nyújtó papírok árfolyamán jól lehetett látni. Hasonlóképpen vélekedett Járai Zsigmond, a jegybank előző elnöke, aki szerint a válság java még előttünk van, a zuhanás folytatódik, miközben hazánkban a lakosság még nem is érzi, mekkora a baj. A szakember szerint a kormányzat csak egyetlen problémára, a költségvetés egyensúlyára összpontosít. – A következő kormány több száz milliárdos csomagot örököl majd a most ideiglenesen elhalasztott kifizetések miatt – mondta.
Járai Zsigmond szerint kiszámítható kormányzásra, sanyargató helyett szolgáltató államra lenne szükség. A túlköltekezést több területen is vissza kell fogni, ezekhez azonban sem az oktatás, sem az egészségügy nem tartozik. Véleménye szerint a legtöbbet az állami bürokrácia csökkentésével, a felesleges háttérintézmények bezárásával, a közbeszerzések korrupciójának felszámolásával és a kamatkiadások lefaragásával lehetne spórolni. A kiutat jelentő uniós forrásokat is katasztrofálisan rosszul használja fel hazánk – véli Járai.
Futó Péter, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke elismerte, hogy szervezetük nagyon keveset ért el a bankoknál a vállalkozók számára nyújtott forgóhitelek futamidejének meghoszszabbítása ügyében, így a hitelszerződések lejártával vállalkozók ezrei kerültek bajba. Futó szerint a banki kódexet a vállalati hitelekre is ki kellene terjeszteni. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke azt hiányolta, hogy az uniós forrásokból gazdaságfejlesztésre csak 13 százalékot fordítanak, a források legutóbbi átcsoportosítása pedig a GDP egy ezrelékét sem érte el. A szakember hangsúlyozta: az évente igénybe vehető ezermilliárd forintnyi uniós támogatás helyett az idei évre mindössze 580 milliárd a tervezet, ami nem is biztos, hogy teljesül. Az MKIK vezetője arra is figyelmeztetett, hogy az utóbbi négy hónap alatt 900 milliárd forint ment ki a magyar gazdaságból elsősorban a vállalati hitelek elolvadása miatt.

Mi vagyunk a munkaerő. Az Európai Unió nyújtott védőernyőt a válság hatásainak kivédésére – hangsúlyozta Kovács László uniós adóügyi biztos a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett tegnapi konferencián. Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke úgy vélte, ha Magyarország életben akar maradni, ugyanolyan önzően kell viselkednie, mint a franciáknak és a németeknek. Demján emlékeztetett: nem keresztényi szeretetből emelt bennünket magához az unió, hanem azért, hogy a munkaerőt ebből a térségből pótolja.
Matolcsy György, az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere kiemelte: a XX. századi válságoknál a kilábalások hátterében mindig fellelhető volt a jelentős állami fellépés. A mostani pénzügyi-gazdasági válság esetében is nagyarányú állami szerepvállalás figyelhető meg akár az Obama-adminisztráció fellépését tekintve, akár az európai kormányok válságkezelő szerepvállalásait nézve – elemezte a volt miniszter. Matolcsy aláhúzta: az EU-ban és a világban is újra kell gondolni az állami fellépést, de hatékonyabbá kell tenni. Magyarországon például az állami bürokráciát le kell építeni, ezzel mintegy 300-400 milliárd forintot lehetne megtakarítani. Matolcsy György szerint a kormány rosszul használja a válságkezelés eszközeit, mert először a pénzügyi válságkezelésre összpontosított, csak később a reálgazdaságra, holott jobb lett volna fordítva cselekedni. Stumpf István, az Orbán-kormány volt kancelláriaminisztere szerint a válság megmutatta, nem lehet mindent a piacra, a piaci mechanizmusokra bízni. Kiemelte: az állam tulajdonosi szerepe visszaszorult, helyette a gazdaságélénkítő szerepére kell helyezni a hangsúlyt. (MTI)