Szürkébb múlttal, veretes jelennel

Persze a debreceni labdarúgóknak, edzőknek és vezetőknek illendő hangsúlyozniuk, hogy ők a Kaposvár elleni, mai NB I-es mérkőzésre készülnek. Nekünk, kívülállóknak viszont engedtessék meg, hogy már a keddet, a Bajnokok Ligáját és a Lyont várjuk. Még akkor is, ha a sorsolás ismertté válásakor egyesek fanyalogtak a csoportbeosztáson. Pedig egy DVSC léptékű kiscsapat aszerint osztályozhatja ellenfeleit a BL-ben, hogy örök emlékeket akar gyűjteni vagy pontokat. Az ideális vetélytárs az, amely ellen mindkettőre kínálkozik lehetőség, mert veretes a múltja, ám szürkébb a jelene. A legkellemetlenebb rivális ennek éppen a kontrasztja; szürkébb múlttal, veretes jelennel. A BL második fordulójában Budapestre látogató Olympique Lyon ennek a típusnak a megtestesítője.

Nem nyert kontinentális kupát, sőt, a huszadik század végéig egy árva francia bajnokságot sem. Pályáját soha senki nem nevezte a labdarúgás szentélyének, az átlagos futballkedvelők valószínűleg a nevét sem ismerik. A vendégek jelentős része viszont sokáig nem felejti, hogy járt és játszott a Gerland Stadionban; azaz, hogy jobbára inkább vele játszottak. Az idei BL-selejtező harmadik fordulójában például Juhász Roland csapata, az Anderlecht szenvedett ott nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket:
5-1-re kapott ki és 8-2-es összesítéssel búcsúzott.
Juhász, a belgák középső védője testközelből tapasztalhatta tehát, mit tud a Lyon, és erről tegnapi érdeklődésünkre így beszélt: „A csoportban ott a Liverpool is, de a Lyon szerintem jobb csapat. Abban a szerencsés helyzetben voltam az elmúlt években, hogy több sztárgárda ellen is játszhattam, de állítom, hogy a Lyon mindannyiuk közül kiemelkedik. Remekül sikerültek az igazolásai, és bár sok új játékos érkezett, máris nagyon jó egységet alkotnak. Könyörületet sem várhat tőlük a Debrecen, mert nekünk is rúgtak ötöt, de utána ugyanúgy hajtottak. Nem szabad arra számítani, hogy takarékon futballoznak majd, különben is, minden egyes gól sokat érhet. Talán az a legfontosabb, hogy a DVSC jól lezárja a széleket, mert a franciák mindkét oldalról kiválóan lövik be a labdákat a centereknek és a második hullámban érkezőknek is. Ezt mindenképpen meg kellene akadályozni, persze nem ez a Lyon egyetlen fegyvere.”
Ahogy Juhász is említette, a keddi vetélytárs alaposan felfrissítette a keretét. Nyáron 70 millió eurót költött erősítésre, ez kétszer annyi pénz, amennyit Karim Benzemáért fizetett a Real Madrid. Helyére leszerződtették a Portótól a hétszeres argentin válogatott csatárt, Lisandro Lopezt, akit azonban lágyéksérülése miatt nem látunk majd a Puskás-stadionban. Az új szerzemények közül viszont ott lehet a brazil Michel Bastos vagy a francia Bafetimbi Gomis, mint ahogyan a Fiorentina elleni, 1-0-s, győztes BL-rajton – az egy szem gólt a 76. percben érte el Pjanics – is befértek a kezdőtizenegybe, többek között Källströmmel, Lopezzel, Réveillere-vel, Makounnal, Cissokhóval, Toulalannal együtt.
Nevezettek nem olyan futball-legendák, mint a klubban maradandót alkotott brazilok, például Juninho vagy a támadók képzéséért mind a mai napig felelős Sonny Anderson, a már említett Benzema, Coupet, Giuly, Essien, Kanouté, Diarra, Djorkaeff, esetleg Platini válogatott középpályás társa, Tigana, vagy a pár évvel nála is idősebb Bernard Lacombe. Ő egyébként 1996 és 2000 között edzette is a gárdát, és utódai között Jacques Santini, Paul Le Guen, Gerard Houllier nevét is megtaláljuk. Le Guen vezényelt a 2005-ös BL-nyolcaddöntőben, amikor a Werder Bremen ezen a szinten elképesztően nagy, 7-2-es és 3-0-s verést kapott. A harmadik évezred egyébként is felér egy díszmenettel, hiszen a Lyon 2002 és 2008 között hét bajnoki címet söpört be sorozatban – ez francia rekord –, és amióta a BL-ben a második csoportkör megszüntetése után klasszikus nyolcaddöntőt rendeznek, egyszer sem hiányzott a legjobb tizenhatból. A nyolc közé háromszor hatolt be, ott 2004-ben a későbbi győztes Porto, 2005-ben a PSV Eindhoven, 2006-ban a Milan búcsúztatta.
Az idei tavasz már nem sikerült túl fényesre, ugyanis a kontinentális porondról a Barcelona
6-3-as összesítéssel gyalulta le a gárdát, amely hét bő esztendő után a hazai aranyat is elveszítette, sőt, be kellett érnie a bronzzal.
De nyár óta, ugyebár, új szelek fújnak. Brüsszelen és az Anderlechten már át is söpörtek, kedden Budapesten is váratlan viharokkal nézhetünk szembe. Különösen azok, akik a sorsoláskor még azon finnyáskodtak: miért éppen a Lyon?