Vajdasági félelmek

Elutasított módosítás. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nem támogat semmiféle módosítást a vajdasági képviselőház által nagy többséggel megszavazott, de még mindig a szerb parlament jóváhagyására váró alaptörvényben. Olyan hírek keltek szárnyra ugyanis, hogy a statútumot Belgrád szája íze szerint átalakítják, s eközben jelentős változásokat szenved. Pásztor Istvánnak, a VMSZ elnökének az a meggyőződése, hogy a hosszadalmas és kínos huzavona az okmány elfogadása körül hamarosan véget ér. (S. I.)

Szerbiai sajtóértesülések szerint Koszovóba szállították az első, Németországból kiutasított, nagy többségükben cigányok alkotta menekültcsoportokat. Olyan egykori jugoszláv állampolgárokról van szó, akik sok évvel ezelőtt távoztak Németországba, de mivel nem rendezték az ott-tartózkodásukhoz szükséges okmányokat, a hatóságok a hazatoloncolásuk mellett döntöttek. Ezzel hivatalosan is megkezdődött Koszovó és az Európai Unió között kötött toloncegyezmény alkalmazása. Óvatos becslések szerint a nyugat-európai országokban legkevesebb ötvenezer koszovói polgár tartózkodik illegálisan, a helyzet ismerői azonban ennek háromszorosáról beszélnek – számolt be a Vajdaság Ma. A délvidéki hírportál arra emlékeztet, hogy Szerbiában már korábban megkezdődött a kitoloncoltak hazaszállítása. Tízezrekről, főleg cigány származású emberekről van szó. A Vajdaságban nem minden ok nélkül aggódnak amiatt, hogy a kitoloncoltak többsége a tartományban fog letelepedni. A vajdasági kisebbségi vezetők tartanak attól, hogy az etnikai arányok újbóli megbontását eredményezik a kitoloncoltak tömegei. Hazatelepítésük várhatólag 2010 végére fejeződik be. Szakértők szerint a kiutasítottak növelik a szociális feszültséget, a bűnözést, az etnikai súrlódásokat.
Annak a korábban aláírt szerb– uniós megállapodásnak, amely megkönnyíti a szerb állampolgárok beutazását az EU-ba, egyik feltétele az volt, hogy Szerbia visszafogadja a törvénytelenül az unió területén tartózkodó, hivatalosan szerbnek minősülő embereket. Mivel Szerbia a néhai Jugoszlávia jogutódja, a 17-18 éve szétesett egykori állam menekültjeinek zömét is hivatalosan szerbnek minősítik, még akkor is, ha Nyugat-Európába távozása előtt sosem járt Szerbiában, s addigi életét Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban vagy Macedóniában tengette.