Tizenegy hónap statisztikai adatai a bűnözés kismértékű, hatszázalékos csökkenését mutatják – közölte a napokban a Népszabadság. A napilap egyetlen kivétellel (a rendőröket ért csoportos támadások száma) kizárólag a pozitív változásokról számolt be, azt érzékeltetve, hogy az ország közbiztonsága példaértékű. A Magyar Nemzet azonban rövid kutatást és a rendőrség statisztikájának áttekintését követően némileg más álláspontra jutott.
Még múlt szerdán délben, elektronikus levélben kértük el az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) a statisztikai adatokat, amelyek alapján az említett cikk született. Az ORFK két nappal később, délután küldte át a táblázatot. Ebből kiderül, hogy erőteljes növekedés látható a személy elleni bűncselekményeknél, amelynek a rendőrség szerint az az oka, hogy egy új törvényi tényállással, a zaklatás bűncselekményével bővült a büntető törvénykönyv.
*
– Az állampolgárok egyre gyakrabban élnek a jogszabály adta lehetőséggel, hogy a rendőrségnek van törvényi jogalapja eljárni ezekben az ügyekben. Ezt támasztják alá a következő statisztikai adatok: 2008 első 11 hónapjában 2273 ilyen bűncselekmény vált ismertté, míg 2009 ugyanebben az időszakában már 5494 – áll az ORFK válaszában. Némiképp emelkedett a gazdasági bűncselekmények száma is, amely alapvetően a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés bűncselekményéből adódik. Míg 2008 első 11 hónapjában 4128 ilyen jellegű bűncselekmény volt, addig idén november végéig 4789. Azt azonban a rendőrség is hozzáteszi, hogy az éves zárás az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban még nem történt meg. Csak később kap a rendőrség is végleges tájékoztatást arról, hogy az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi statisztika hogyan zárult ebben az évben.
A bűnügyi statisztikák azonban nem tartalmazzák az összes bűncselekményt, mert sokak félelemből nem tesznek feljelentést, vagy azért, mert alacsony összeget tulajdonítottak el tőlük, esetleg nem bíznak abban, hogy a rendőrség a segítségükre lehet. Egy neve elhallgatását kérő fiatalember arról számolt be a Magyar Nemzetnek, hogy egy edzőteremben, a kabátja zsebéből loptak el tízezer forintot. A férfi nem tett feljelentést, mivel a pénzösszeg nem volt kirívóan magas, ráadásul az általa feltételezett elkövető többszörösen büntetett előéletű volt, így nem kívánt ujjat húzni vele. Nem jutott a rendőrség tudomására az az eset sem, amikor egy jól öltözött, középkorú férfi hatvanötezer forintot csalt ki egy idős hölgytől. Az elkövető azt állította az aszszonynak: jól ismeri fiát, aki megbízta, hogy kérjen tőle 110 ezer forintot, és vigye el neki. A tettes hatvanötezer forinttal távozott, vagyis az asszony összes otthon tartott pénzét ellopta. A bejelentésre kiérkező rendőrök bevitték a sértettet a zuglói rendőrkapitányságra, ahol másfél óra elteltével sem foglalkozott senki az idős hölggyel, így anélkül ment haza, hogy feljelentést tett volna.
Az idősek becsapása országszerte jellemző, amelyekre az elkövetők hazugságok százainak variációját találják ki. Úgy tudjuk, számos esetben azzal a hazug állítással csapják be őket, hogy az önkormányzattól hoztak pénzt számukra, amelyet szeretnének átadni. Megmondják, mekkora összeget nyújtanának át, ám nagyobb címletet vesznek elő, így kérik a viszszajárót. Ezt használják arra, hogy megtudják, honnan veszik ki az idősek a féltve őrzött, általában kevés, de számukra a megélhetést biztosító összeget. A Dunaújvárosi Hírlap nemrégiben arról számolt be, hogy a csalók felhívják az idős, hiszékeny embereket, gyermekükként vagy unokájukként bemutatkozva, és azt állítják nekik: megfáztak, azért más a hangjuk. Ezt követően kétségbeesetten előadják, hogy éppen az ügyvédnél ülnek, és azonnal pénzre van szükségük. Aztán azzal folytatják, hogy egyik barátjukat küldik el a pénzért. A lap beszámol arról is, hogy a bűncselekményre legtöbbször csak napok múlva derül fény, amikor a sértett ténylegesen is találkozik a gyermekével vagy az unokájával. Ilyenkor derül ki, hogy a sürgősen kölcsönkért több százezer forintot kicsalták. Ügyelni kell arra is, hogy az ünnepek közeledtével feltűnnek azok a csalók, akik adományt, segélycsomagot ígérnek, de ehelyett kirabolják a gyanútlanokat. Régi módszer az is, hogy gáz- vagy villanyóra-leolvasóknak kiadva magukat térnek be egy-egy idős lakásába a csalók. Ez azonban kivédhető, hiszen a szolgáltatók minden esetben értesítést küldenek a leolvasás időpontjáról.
Ritter Ildikó kriminológus is úgy gondolja, hogy a rendőrségi statisztikákban szereplő adatsor csak a jéghegy csúcsa, amely nem mutatja a valós helyzetet. Nagyságrendileg kétszer annyi bűncselekmény történhet az országban, mint amennyi a rendőrség látókörébe kerül. A szakember kitért arra is, hogy az emberek szubjektív biztonságérzete – hogy mennyire érzik magukat biztonságban – nem korrelál, nincs kölcsönös viszonyban a bűnügyi statisztikák mutatóival. Ritter Ildikó kitért arra is, hogy az emberek szubjektív biztonságérzetét befolyásolja a szociális helyzet is. – Mivel szociális, társadalmi és gazdasági válság van, a bűncselekményektől való félelem is növekszik – tette hozzá.
