Hivatalos magyarázat nincs arra, hogy miként alakulhatott ki az a helyzet, amely miatt akár meg is szűnhet az érdi gyümölcstermesztési kutatóintézet. Az érvényes jogszabályi előírásoknak megfelelően a négy közhasznú kutató- intézetből három – az újfehértói, a ceglédi és a fertődi – átalakult nonprofit gazdálkodó szervezetté. Ám információink szerint Érd lekéste az átalakulásra előírt határidőt. Ezért a cégbíróság visszautasította az Érdi Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató Fejlesztő Kht kft.-vé alakulási kérelmét és elrendelte végelszámolását.
Nagy a tét, mert a végelszámolás magával hozhatja az intézet biológiai alapjainak a felszámolását is. Ez pedig e két ágazat versenyképességének további jelentős romlásához vezethet. Az érdi intézet azért is kiemelkedő fontosságú, mert a hazai szempontból jelentős csonthéjasgyümölcs-fajokból – kajszibarack, szilva, cseresznye, meggy, őszibarack – ez az intézet tartja fenn az egész hazai gyümölcs faiskolai és gyümölcstermesztés-biológiai alapjait, az úgynevezett központi törzsültetvényt. Ennek megszűnésével lehetetlenné válna a hazai gyümölcstermesztők igényeinek új hazai fajtákkal való kielégítése vírusmentes ültetési anyaggal, amely komoly nemzetgazdasági károkat okozhat. E felbecsülhetetlen értéket képviselő intézmény vezetői felejtették el időben bejelenteni a kötelező cégforma átalakítását. Hogy ez tényleg csak feledékenység, vagy más dolgok is meghúzódnak a történtek mögött, az a közeljövőben derül ki. Megkeresésünk nyomán ugyanis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. mint a társaság vagyonkezelője arról számolt be, hogy sajnálattal jutott tudomásukra, hogy a cégbíróság elutasította az érdi gyümölcstermesztési intézet nonprofit kft.-vé történő kötelező törvényi átalakulását. Az MNV Zrt. vizsgálat lefolytatását rendelte el az átalakulási kérelem elutasításának körülményeivel kapcsolatos helyzet feltárására. Érdeklődésünkre hozzátették: a vizsgálat kitér az esetleges személyi felelősség megállapítására is.
Szakemberek a „feledékenység” elképzelhető okaként említették a kht. tulajdonában lévő 800 hektár termőföldet és az igen értékes ingatlanokat. Nem tartják kizártnak, hogy bizonyos körök a komoly nemzetgazdasági fontossággal bíró intézményt e nem kis pénzügyi értéket képviselő vagyon értéken aluli megszerzését célozták meg.
Drágul a hozzájárulás. Megváltozik a rehabilitációs hozzájárulás mértéke és fizetésének módja január 1-jével. Ezt azon cégek – köztük agrárcégek is – fizetik, amelyek nem tudnak a náluk dolgozó munkavállalók öt százaléka erejéig megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatni. A hozzájárulás mértéke 177 600 forint volt eddig évente, az öt százalékhoz hiányzó személyekre számítva. Jövőre 964 500 forintra nő ez az összeg. (MTI)

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség