Káosz és tiltakozás a gépjárművezető-oktatók továbbképzése miatt

Miután a Népszabadságban megalázta a gépjárművezető-oktatókat, visszavonulót fújt a Nemzeti Közlekedési Hatóság – állítja Rubik Pál érdekvédő. A Gépjárművezető-képző Szakoktatók Független Szakszervezetének alelnöke cáfolta a hatóság állításait, amelyek szerint az idei, kötelező továbbképzést lezáró számonkérésen bebizonyosodott, hogy az oktatók fele alkalmatlan feladata ellátására. Rubik Pál sikeresnek nyilvánította tiltakozásukat, s abban bízik, megindulhat az együttműködés a hatóság és a szakszervezetek között az olyan kérdések rendezése érdekében, mint az autósiskolák árszabásának korlátozása vagy az oktatói korrupció felszámolása.

Munkatársunktól
2009. 12. 30. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megalázva érzik magukat a gépjárművezető-oktatók. Szerintük ugyanis a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) az általuk bojkottált továbbképzést lezáró vizsga eredményeit arra használta fel, hogy rossz hírét keltse a szakmának. Nemrégiben a Népszabadság hasábjain jelent meg terjedelmes írás, amelyben az autósoktatók lázadásáról és nagy bukásáról számoltak be. Az NKH ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakoktatók fele megbukott egy olyan teszten, amit bárkinek ki kellene tudni tölteni, amennyiben jogosítványt akar szerezni. A hatóság az általa elképesztőnek minősített eredményt annak tudta be, hogy a korábbi gyakorlathoz képest az idén bevezetett új vizsgarendszer kizárja a csalás lehetőségét. Rubik Pál, a Gépjárművezető-képző Szakoktatók Független Szakszervezetének alelnöke ugyanakkor közölte: számos vizsgázó szándékosan rontott. Minden kérdésre „A” választ húzott be, vagy öszszevissza ikszelt, s így tiltakozott a szerintük megalázó eljárással szemben. Hozzáfűzte: nem zárja ki azt, hogy vannak oktatók, akik alkalmatlanok hivatásuk ellátására és valóban képtelenek voltak kitölteni a számítógépes tesztet, de a többség bizonyára a protestálók közé tartozott.
A harc az NKH és az érdekképviseletek között már nyáron megkezdődött. Az oktatók szószólói állítják: a hatóság csak júniusban közölte, hogy az eddigi szokásokkal ellentétben álló, új típusú számonkérést vezet be, s az idei éves, kötelező továbbképzést már ezzel kívánja lezárni. Aki rosszul vizsgázik, azt a tervek szerint törölték volna a névjegyzékéből, s ezzel elvesztette volna állását. Felháborodásukat az is fokozta, hogy a továbbképzésen a gyakorlati szakaszt mopedeken kellett teljesítenie a személyautókhoz szokott tanároknak – emlékezett vissza Rubik Pál, aki a kezdetektől az ellenállás egyik zászlóvivője volt. Az érdekvédő szerint hónapokon át próbálták tárgyalásra bírni az NKH-t, ám a hatóság érdemben nem reagált megkereséseikre. Ellenben november elejére összehívott egy egyeztetést a szakszervezetekkel, ahol Rubik szerint az „oszd meg és uralkodj” elvét kívánták érvényre juttatni. – Az NKH vezetői közölték: a számonkérést, amelynek résztvevői 800 forintot kötelesek fizetni fejenként, megtartják, ám a bukottak is a szakmában maradhatnak. Ezzel elérték, hogy egyes körök azt mondják, győztünk, most rajtunk a sor, hogy megmutassuk, mit tudunk – magyarázta az alelnök. Hozzátette: „Az így súlytalanná váló számonkérést azokba a vizsgaközpontokba írták ki, ahová a tanulóinknak is menniük kell. Pontosabban kellene, de az oktatókkal tele lettek a termek, s így a diákoknak akár jövő évig is várniuk kell, hogy tudásukról számot adhassanak.”
Rubik és társai végül úgy döntöttek, folytatják a küzdelmet a hatósággal szemben, amely szerintük képtelen partnerként kezelni a szakmai szervezeteket, s rendre a fejük felett hozza meg döntését. Hasonlóan látja ezt Török Lajos, egy másik érdekképviselet, a Közlekedésbiztonsági Tagozat elnöke is. Török számtalanszor elmondta: a hatóság pótcselekvésének tartja, hogy az elavult autóvezető-képzési rendszer megújítását a szakoktatói vizsgáztatás átalakításával kezdték. Az NKH ezzel szemben állítja, hogy komoly munkát folytatnak, jogszabály-tervezeteket készítenek, amelyek elfogadása után a gyakorlatban is érvényre juttatják reformtörekvéseiket. Közelebbit a hatóság terveiről azonban nem tudtak meg, ám azt többször hangsúlyozták: szerintük teljesen rendben levő volt a továbbképzés szervezése és lebonyolítása. A mopedes gyakorlatokkal kapcsolatban például közölték: aki rendelkezik jogosítvánnyal, annak nem okozhat gondot a kormányzása, ha mégis, az oktatóknak lett volna idejük megtanulni vezetni. A hatóság válaszaiban azt is tagadta, hogy a számonkérések miatt a járművezetést tanuló diákok kiszorultak volna a vizsgaközpontokból.
Eiselt György, a szervezet főigazgatója mindenesetre összehívta az érdekképviseleteket, hogy közösen értékeljék a továbbképzés eredményeit. Rubik Pál a tanácskozáson elhangzottakat úgy értékelte, hogy a hatóság visszavonulót fújt, mivel a jövő évi tanfolyam megtervezéséhez már a szakszervezetek javaslatait is kikérte. A megalázottság érzése ennek ellenére nem múlt el, de az érdekvédő bízik benne, hogy a jövőben megindulhat az együttműködés az NKH-val, mivel abban eddig is egyetértés volt, hogy van min javítani a járművezető-képzés területén.
A botrányoktól övezett oktatói továbbképzés előtt sem volt felhőtlen az érdekképviseletek és az NKH kapcsolata. Utóbbi rendre azzal hozakodik elő, hogy számos autósiskolában csalnak az oktatók, miközben romlik a vezetni tanulók képzésének színvonala, és növekszik a friss jogosítványosok okozta balesetek száma. Rubik Pál alelnök elismerte: van korrupció a rendszerben, ám szerinte ezért nagymértékben a hatóságot terheli a felelősség. Mint mondta: a rendszerváltás óta nem sikerült elérni, hogy a szabadpiaccá váló járművezető-képzési ágazatot a valóságos viszonyokhoz igazodó szabályozás alá vonják. Így lehet, hogy több autósiskolában irreálisan olcsón, 50-60 ezer forintért kínálják a jogosítványt. Ezeken a helyeken az oktatók nagyjából 1200 forintot keresnek óránként, s Rubik szerint ilyen feltételek mellett aligha kerülhető el a trükközés. Ismert, a tanfolyam gyakorlati része minimálisan 30 óra vezetést ír elő, ebbe beletartozik a rutin, a forgalom, az éjszakai és városon kívüli vezetés. Gyors fejszámolás után észrevehető, hogy az egyéni vállalkozóként alkalmazott oktatónak egy órányi, városi tanmenet nagyjából 750 forintjába kerül – és ez csak az üzemanyag. Az 1200 forintból ezenkívül még lejön a gépkocsi-karbantartásának költsége, valamint az oktatónak saját maga után járulékot is kell fizetnie, így, ha becsülettel megtartaná óráit, nemhogy haszna nem maradna, de még rá is fizethet.
Az NKH tehetetlen az ügyben, legalábbis azt állítja, hogy a hatóság csak a szakmai elvárásokat hivatott szem előtt tartani. Szerintük az, hogy egyes autósiskolákban a nyomott árak miatt a gyakorlati képzés minőségi színvonala évek óta folyamatosan csökken, míg ezzel fordított arányban nő a korrupció, kívül esik az NKH hatáskörén. Szabó Aliz kommunikációs referens ezért a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) irányította lapunkat, ahol sajnálattal állapították meg, hogy a közlekedési hatóság valószínűleg nincs tisztában a feladat- és hatáskörök megoszlásával. Mihálovits András, a GVH szóvivője leszögezte: ők csak közérdekű ügyekkel foglalkoznak, s szerinte az előbb bemutatott visszásság nem olyan horderejű, hogy az megkívánja a hivatal beavatkozását. Hozzáfűzte: az emberek józan eszére van bízva, hogy melyik iskolát választják; ha trükközést észlelnek, akkor pedig forduljanak az adóhatósághoz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.