Késik a START utódjának aláírása

Medvegyev és Obama koppenhágai találkozója kellett ahhoz, hogy kimozdítsák a holtpontról a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról folyó orosz–amerikai tárgyalásokat. Míg a Nyezaviszimaja Gazeta úgy tudja, a megegyezés lényegében kész van, addig a Kommerszant szerint az új START-szerződést februárig biztosan nem írják alá, és legkevésbé sem csupán technikai részletek megoldása van hátra.
Az Egyesült Államok és Oroszország már egészen közel van a megállapodáshoz a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló új START-szerződés ügyében, közölte Barack Obama amerikai elnök Koppenhágában, miután a klímacsúcs adta lehetőséget kihasználva külön tárgyalást folytatott Dmitrij Medvegyev orosz államfővel, aki szerint a két fél álláspontja valóban nagyon közel van egymáshoz, de még rendezni kell egyes technikai részleteket.
Úgy tűnik, mind Moszkvában, mind pedig Washingtonban megbékéltek már azzal, hogy az idén nem tudják aláírni a szerződést. Mint azonban hangsúlyozták, ez nem jelenti azt, hogy valamiféle áthidalhatatlan nézeteltérések merültek volna fel. Mindkét fővárosban úgy vélik, egyáltalán nem biztos, hogy januárban sor kerülhet az aláírási ceremóniára, de e tekintetben nincs helye a sietségnek. Kremlbeli források szerint a december 5-i határidő, amikor a START-1-szerződés lejárt, eleve nem volt reális, májusban az atomsorompó-egyezményről rendeznek konferenciát az ENSZ-ben, s addigra alá kell írni a szerződést, mert ellenkező esetben mind Oroszországot, mind az Egyesült Államokat azzal vádolják majd, hogy lassítják a teljes nukleáris leszerelés felé való haladást.
Az orosz küldöttség köreiben a Kommerszantot úgy tájékoztatták, a legfőbb eltérés abban áll, hogy az új szerződés minden kérdésben abszolút paritást vesz figyelembe, és ennek kidolgozásához idő kell. A lap úgy értesült: nincs még egyetértés abban, hogy hogyan vegyék számításba a nehézbombázókat, és nincs kijelölve, hány nukleáris robbanótöltetre, illetve hordozóeszközre kell csökkenteniük állományukat a feleknek. Nem jutottak még egyetértésre a felek abban sem, hogy hogyan kössék össze a hadászati támadó fegyverek és a hadászati védelmi eszközök – a rakétapajzs – kérdéskörét.

Felelőtlen robbantás. A grúziai Kutaisziben felrobbantottak egy szovjet katonai emlékművet, és a detonáció következtében két ember életét vesztette. Az orosz külügyminisztérium állami vandalizmussal vádolta meg Grúziát. Tbilisziben azzal indokolták a második világháborúban elesett katonák emlékművének az eltávolítását, hogy a helyén húzzák fel az új parlament épületét. A robbantáshoz ugyan lezárták a környéket, de néhány törmelék egy 200 méternyire bámészkodó embercsoportba repült. (MN)