Holnap utazik a szerb elnök Stockholmba, hogy az EU-ban elnöklő Svédország kormányfőjének, Fredrik Reinfeldtnek és külügyminiszterének, Carl Bildtnek átnyújtsa Szerbia csatlakozási kérelmét. Természetesen ez nem egyoldalú lépése volt Belgrádnak – sokan korábban Brüsszelből óvták is a szerb vezetést az ilyesmitől –, hanem egyeztetés után írta alá az okmányt a szerb államfő és a miniszterelnök, amiről az utóbbi tisztségviselő, Mirko Cvetkovics számolt be ünnepélyesen a nyilvánosságnak. A hat nyugat-balkáni ország közül tagjelölti státussal rendelkezik már a csatlakozás küszöbéig jutott Horvátország és Macedónia. Montenegró és Albánia pedig átadta ugyan a kérelmet, de választ még nem kapott rá. Koszovó uniós közeledéséről egyelőre nem beszélnek.
A szerbiai polgárokat azonban inkább a vízumkényszer eltörlése érdekelte, hiszen csaknem húsz éve tart a volt jugoszláv tagköztársaság elszigeteltsége. Így élték meg ugyanis a vízumkényszert az ország polgárai, akik közül az idősebb korosztály (még a szövetségi Jugoszlávia polgáraiként) szabadon utazhatott. Megdöbbentő az adat, hogy a mostani fiataloknak a hetven százaléka még nem járt az EU-országokban. Sokan sohasem lépték át Szerbia határait.
Érthető volt tehát az a lelkes ünneplés, amit nemcsak a nagyobb városokban rendeztek meg, hanem a belgrádi repülőtéren, de főleg a schengeni övezet kapujában, a röszkei határátkelőn. A két utóbbi eseményen – „a schengeni fal áttörésén” – jelen voltak a szerb kormány tagjai is. A repülőtéren Bozsidar Djelics, a kormány alelnöke, a szerb–magyar (Horgos– Röszke) autópálya-átkelőnél pedig az érintett tárcák vezetői: Vuk Jeremics külügyminiszter, Ivica Dacsics belügyminiszter és Sznezsana Malovics igazságügy-miniszter. Az első vízummentes határátlépést Jeremics külügyminiszter tette meg, amiről kapott is egy certifikátumot. A szerb minisztereket magyar kollégáik, Balázs Péter külügy-, valamint Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszter fogadták. Jeremics derűlátó nyilatkozatában már annak a reményének adott hangot, hogy néhány év múlva nem is lesz határ a két ország között. Egyelőre azonban több, illetve nagyobb kapacitású határátkelő kellene.
A vízumkényszer feloldását Macedóniában és Montenegróban is megünnepelték, pezsgőbontással, tűzijátékkal és alkalmi ünnepi utazásokkal.
Törökország is bejelentkezett. A jugoszláv utódállamok közül Bosznia-Hercegovina és Koszovó kimaradt, ám nem titok, polgárainak egy része szerbiai útlevéllel élvezi a vízummentességet. A pristinai sajtó azonban azt írja, hogy 2011-ben Koszovó polgáraival szembeni vízumkényszer is megszűnik. Albánia ugyancsak reménykedik, hogy a következő másfél-két évben rákerülhet az úgynevezett schengeni fehérlistára. Törökország pedig sürgetné a vízumkényszer feloldását, Ahmed Davutoglu külügyminiszter ilyen értelmű felhívással fordult Brüsszelhez. Indoklásként azt hozta fel, hogy azok az országok élvezhetik a vízumliberalizációt, amelyek még meg sem kezdték a csatlakozási tárgyalásokat, Törökországot pedig az integráció eddig elért szintje ellenére is mellőzték. (S. I.)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
