Várhatóan december 16-án kerül a kormány elé a kérdés, kiszivárgott információk szerint úgy, hogy már sem a Magyar Koalíció Pártjával, sem a szlovák–magyar kisebbségi vegyes bizottság magyar szakértőivel nem egyeztetnek.
A minisztérium által elkészített módszertani útmutató nem változtat a törvény alapfilozófiáján, ami azt jelenti, hogy a szlovák államnyelv használata mindenütt kötelező, a kisebbségi nyelveket pedig ott lehet használni, ahol arányuk eléri a település lakosságának legalább a húsz százalékát, de erre csak lehetőséget ad a dokumentum. A szerzők ugyanis leszögezik, hogy sem az önkormányzatok, sem a helyi állami szervek nem tehetik kötelezővé alkalmazottaik számára a kisebbségi nyelvek ismeretét, sőt még azt is kimondja, hogy a kisebbség nyelvét ismerő hivatalnok is megtagadhatja az ügyintézést az ügyfél anyanyelvén. Igaz, jelentősen enyhítené a minisztérium az államnyelvről szóló jogszabály szigorát, például az egészségügyi és a szociális intézményekben senki nem ellenőrizhetné a törvény betartását, sőt, a postások, a tűzoltók és a rendőrök is használhatnák a kisebbségi nyelvet azokon a településeken, ahol arányuk eléri a húsz százalékot. E javaslatoknak a sorsa azonban bizonytalan, mert nincs törvényes alapjuk. A kisebbséginyelv-használati törvény ugyanis csak a helyi államigazgatásra és önkormányzatokra vonatkozik, a posta, a rendőrség és a tűzoltóság viszont nem tartozik egyik kategóriába sem, a kormánynak pedig Szlovákiában sincs törvényalkotási vagy módosítási joga. A falukrónikákat, az emléktáblák szövegét viszont le kell fordítani szlovák nyelvre, ahogy a kisebbségi iskolákban is minden dokumentációt szlovákul kell vezetni, a kisebbséginyelv-használat ez esetben is csak lehetőség. A tárca nem mond le a helytelen nyelvhasználat büntethetőségéről sem, vagyis január elsejétől száztól ötezer euróig terjedő bírság szabható ki az államnyelvtörvény megsértőire.
origo.hu
Megtámadtak egy kisgyereket a játszótéren, „cigányzabot” nyomtak le a torkán
