A rezsi és a kölcsönök szorításában

A 2009-es esztendőről és az idei karácsonyról kérdeztük egy budapesti általános iskola tanulóinak szüleit. Senki sem arról beszélt, hogy sokkal könnyebb, gondtalanabb évet tud maga mögött, mint korábban, ráadásul a jövőről is borúlátóan nyilatkoztak a megkérdezettek.

Péterffy Balázs
2010. 01. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Két hitelünk is van, egy lakáshitel és egy autóhitel, mindkettő svájcifrank-alapú. Mivel elég nagy mértékben megemelkedtek a törlesztőrészletek, és az alapvető élelmiszerek és közüzemi szolgáltatások árai is emelkedtek, így ez az év jóval nehezebb volt, mint a tavalyi – fogalmazott Kövesdy Csilla tanárnő, két gyermek édesanyja. – Nem vásárolunk kevesebbet, a gyerekeknek ugyanúgy megveszünk mindent. A nehéz helyzetekben a család és a rokonok segítenek ki. Valószínűleg a gyerekeim is érzékelik, hogy anyagilag rosszabb a helyzetünk. A nagyobbik lányom 13 éves, szeretne új ruhákban járni, márkásabb termékeket hordani, de megérti, ez most nem megy. A lehetőségekhez mérten az ember megad nekik mindent, de egyre több dologra kell nemet mondanom. Az ember azt hallja, egyre nehezebb lesz a helyzet, ahelyett, hogy javulna. Erre nem lehet felkészülni – mondta az édesanya.
Rabné Pásti Gabriella, köztisztviselő: nálunk ez speciális helyzet, mert kisebb lett a családunk, amit anyagilag is megéreztünk. A havi nagybevásárlásnál lehet érezni, hogy sokkal többet kell otthagynunk ugyanazért, mint korábban, így ugyanolyan termékből alacsonyabb árút veszek. Szerencsére eddig még nem veszélyeztette a családi költségvetést az áremelkedés, de volt már olyan hónap, hogy több volt a kiadás, mint a bevétel, és olyankor hozzá kellett nyúlnom a tartalékhoz. A gyerek tudja, hogy ezt most azért nem vesszük meg, mert drága. Régen sem voltunk jómódúak, de azért igyekeztünk. A jövőben át kell egy kicsit szerveznünk a dolgokat, mert a köztisztviselői fizetésből nem fogom tudni fenntartani a lakást és a férjemtől örökölt nyaralót is.
Lipóczki Emese, két fiú édesanyja – a közszférában dolgozik – is arról beszélt, hogy számukra nehezebb volt az idei év, mint az előző. Az alapvető dolgokban is vissza kellett fogni a kiadásokat. Leginkább a vízzel kell csínján bánnunk, mert nagyon drága lett. A többi közüzemi szolgáltatással már évek óta drasztikusan spórolunk. Az élelmiszerek terén a minőséget kellett elfelejteni, az olcsóbb termékeket tudom csak megvásárolni. Tavalyelőtt meg tudtuk venni a jobb sonkát, most helyette egy áruházlánc márkanevével fémjelzett terméket vásárolunk, aminek a minőségét nem kell bemutatni. Tartalékunk nincs. Hónap végén marad néhány ezer forint a váratlan esetekre, de az általában elmegy a következőben.
– Megéreztük a megszorításokat, bár inkább az egyre növekvő bizonytalanság és a méreg az, ami ebből nálunk lecsapódik – fogalmazott Hollós Ágnes tanárnő, három gyermek édesanyja. – Egyre kevesebbet keresek, ugyanakkor egyre többet dolgozom. A gyerekek nem érzékelik még a saját bőrükön a válságot, de azért mondjuk nekik, és tisztában vannak vele. Egyre ritkábban megyünk el valahová, nemcsak az időhiány, hanem az anyagiak miatt sem. A gyerekeim zenélni tanulnak. Mivel jövőre csökken a művészetoktatás támogatása, így nem tudom, hogy mennyibe fog majd kerülni, ami persze idegesít. Azért nem érezzük annyira még a nehézségeket, mert feléljük a tartalékainkat. Én csak zsebpénzt teszek be a családi költségvetésbe, a férjem fizetéséből élünk. Nem lehet tudni, hogy hogyan és mennyi munkája lesz, ezért tartunk a következő évtől.
– A válságot, a megélhetési nehézségeket érzékeljük, mivel három gyerekünk van, és a legkisebb 2008 végén született. Emiatt jelenleg kevesebb a jövedelmünk, hiszen a feleségem gyesen van – mondta Müller Géza telefonos ügyfélszolgálati munkatárs. – Össze kellett húzni a nadrágszíjat a fogyasztás terén, nem férnek bele olyan dolgok, amelyek régebben igen. Korábban összejött egy-egy külföldi nyaralás, mostanában legfeljebb itthoni kirándulások férnek bele a keretbe. A hónap második felére gyakran elfogy a pénz a számlánkról, az a szerencsénk, hogy van máshonnan tartalékunk, amiből ilyenkor fedezzük a kiadásokat. Ha elhúzódik a válság, akkor félő, hogy feléljük a megtakarításainkat, és nem lesz mihez nyúlni. A fiam, aki a három gyerek közül a legidősebb, még a zsebpénzét is beadja a családi kasszába, ha szükség van rá.
– A gyerek megkapja, amire szüksége van, de magamnak már nem vásárolok ruhát, cipőt. Sokkal jobban kell figyelnem arra, hogy hol és mi az, ami olcsóbb – fogalmazott Georgieff Zsuzsa. Hozzátette: egy-két termék – tej, hús – esetében a drágábbat veszem meg, mert az egészségesebb. Voltunk nyaralni az idén az üdülési csekknek köszönhetően, de a külföldi nyaralás csak álom. Optimistán nézem a jövőt, mert optimistán akarom, de reálisan nem várom, hogy jobb lesz a helyzet.
A karácsony esetében a legtöbb család próbálta tartani a családi szokásokat, hagyományokat, a gyerekeknek megvenni az áhított ajándékokat, de kevesebbet költött az ünnepekre, mint tavaly.
– Soha nem vertük magunkat nagy költekezésbe karácsonykor, persze igyekeztünk teljesíteni a gyerekek kívánságait az anyagi lehetőségeinkhez képest – mondta a karácsonyi költségeket firtató kérdésre Kövesdy Csilla.
– Karácsonykor az ember kissé lazább, egyszer van csak karácsony egy évben, de túlzásokba nem esünk – közölte Pásti Gabriella. – Évek óta azt mondjuk, hogy ez ne csak az ajándékokról szóljon. Arra figyeltem, ne érezze azt a lányom, hogy őt azért sújtják a nehézségek, mert már nem él az apja.
Lipóczki Emesééknél idén is műfenyő volt, mert nagyon drága a fa. A két fiú ajándékaira is kevesebbet tudott költeni az idén. – A karácsony esti ünnepi vacsoráról nem mondtunk le, bár olcsóbb alapanyagokból készült – fogalmazott.
– Karácsonykor második éve nem veszünk egymásnak semmit a férjemmel, kicsit kényszeresnek érezzük ezt a „meg kell ajándékoznunk magunkat” helyzetet, meg persze anyagilag is könnyebb így – közölte Hollós Ági. A gyerekek esetében még ugyanúgy volt minden, mint korábban, mivel normális és nekik szóló ajándékot szerettünk volna adni. Müller Géza pedig úgy látja, az idei karácsonyra is rányomja a bélyegét a válság, mivel szerényebb ajándékokat kaptak a gyerekek, mi a felnőttek pedig nem is vettek ajándékot egymásnak.
Georgieff Zsuzsáéknál a gyerek karácsonyi ajándékára a család dobta össze a pénzt. Mint mondta, a nagyszülők is megérezték, hogy nincs 13. havi nyugdíj, így most ők sem tudnak ajándékot vásárolni az unokának, hiszen a rezsit is nehezen tudják kifizetni szegények.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.