A Fitch hitelminősítő intézet legutóbb kiadott értékelésében úgy számolt, hogy Ukrajna újjáépítési igényei a következő évtizedben 524 milliárd dollárra rúgnak, ami körülbelül 2,8-szorosa Ukrajna 2024-es nominális GDP-jének. Ez átszámolva 186 ezermilliárd forintnak felel meg. Ebből a pénzből kellene tehát újjáépíteni a háború alatt megsérült infrastruktúrát, kórházakat, iskolákat és lényegében, úgy ahogy van, a teljes közszolgáltatást.
Ha Ukrajnát felvennék az Európai Unióba, akkor egy ilyen léptékű kiadás lényegében a közeljövőben lenne aktuális a tagállamok számára, hiszen Brüsszel 2030-ra szeretné a közösség tagjaként látni a szomszédos államot, ezért már idén az összes csatlakozási fejezetet megnyitnák az ország előtt. Érdekesség, hogy
Szerbia 2014 óta tagjelölti státusszal rendelkezik,
ehhez képest a 35 fejezetből mindössze 24-et nyitottak meg tavaly év végéig.
A belerokkanna az EU állítás annak fényében nem túlzó, ha azt nézzük, hogy az EU tavalyi költségvetése 142 milliárd euró kifizetést tartalmazott, tehát Ukrajna újjáépítésének költsége közel négy év teljes kiadásával járna együtt. Pedig az EU-nak már így is alig van rendelkezésre álló szabad forrása, ez legjobban a Covid-járvány alatt mutatkozott meg.
Ukrajnának viszont alig lenne önereje: Ukrajna idei finanszírozási igényeit a Fitch szerint „kényelmesen” fedezni fogják a külföldi segélyek, miközben további likviditási tartalékok maradnak a következő évre. Rövidebben úgy is fogalmazhatjuk, hogy az ukrán gazdaság (jelenleg) lélegeztetőgépen van.
Visszatérve az összeg előteremtéséhez, az EU előtt két út áll. Az uniós hitelfelvétel, amit a befizető országok is el akarnak kerülni vagy a források átcsoportosítása.
Ez utóbbi a reálisabb, és ennek legnagyobb elszenvedői azok a kelet-közép-európai országok lesznek, amelyek fejlettségük miatt idáig elsődleges kedvezményezettjei voltak a kohéziós forrásoknak.
Ez azt jelenti, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban, 2030 után nagy valószínűséggel ezen források jelentős részét át kellene irányítani Ukrajnába, így lényegében nem maradna miből fejleszteni a közszolgáltatásokat a régióban. És többek között pont ez utóbbi forgatókönyv az, ami miatt Magyarország tiltakozik Ukrajna uniós tagfelvétele ellen.
Az ország kiadásai pedig várhatóan a háború után is magasak lesznek, hiszen Ukrajna valószínűleg megtartja nagy létszámú haderejét, miközben a folyó fizetési mérleg hiánya már idén is elérheti a GDP 14,5 százalékát, és jövőre a belföldi hitelfelvétel is nőni fog. Eközben az infláció is tovább emelkedik, idén átlagosan 12,3 százalék lesz.
A korrupció sem segít
A hitelminősítő arra is rámutat, hogy Ukrajna alacsony, 30,1-es WBGI-besorolással (államkötvény-minősítéssel) rendelkezik. Ez az adat pedig tükrözi az orosz–ukrán konfliktust, a gyenge intézményi kapacitást, a jogállamiság egyenetlen alkalmazását és a magas korrupciós szintet. Mindez nem véletlen, Ukrajnában egyre átláthatatlanabbá válik az állami működés. A titkosított szerződések, az elcsalt közbeszerzések és a kétes beszerzések mára a mindennapok részévé váltak. 2025 elején a korrupcióellenes hatóságok razziát tartottak Kijevben, ahol bevásárlószatyrokba és dobozokba rejtett dollármilliókat találtak.
