Ukrajna újjáépítése valóságos gazdasági katasztrófával érhet fel az unió minden polgára, de leginkább a kelet-közép-európaiak számára – írja az Origó. A Fitch hitelminősítő intézet múlt héten kiadott értékelésében úgy számolt, hogy Ukrajna újjáépítési igényei
a következő évtizedben 524 milliárd dollárra rúgnak, ami körülbelül 2,8-szerese Ukrajna 2024-es nominális GDP-jének. Ez átszámolva 186 ezer milliárd forintnak felel meg. Ebből a pénzből kellene tehát újjáépíteni a háború alatt megsérült infrastruktúrát, kórházakat, iskolákat és lényegében úgy ahogy van, a teljes közszolgáltatást.
Összehasonlításul: az EU tavalyi költségvetése 142 milliárd euró kifizetést tartalmazott, tehát Ukrajna újjáépítésének költsége közel négy év teljes kiadásával járna együtt. Pedig az EU-nak már így is alig van rendelkezésre álló szabad forrása, ez legjobban a Covid-járvány alatt mutatkozott meg. Ugyanis két út áll az EU előtt: a hitelfelvétel, amit általában a befizető országok is el akarnak kerülni, illetve a forrásátcsoportosítás. Utóbbinak van nagyobb realitása, ez viszont azt jelentené, hogy a legnagyobb elszenvedői Ukrajna felvételének azok a kelet-közép-európai országok lesznek, amelyek fejlettségük miatt idáig elsődleges kedvezményezettjei voltak a kohéziós forrásoknak.
Tehát a következő uniós költségvetési ciklusban, 2030 után nagy valószínűséggel ezen források jelentős részét át kellene irányítani Ukrajnába, így lényegében nem maradna miből fejleszteni a közszolgáltatásokat a régióban.
Hogy mennyire közelinek tűnik egy ilyen forgatókönyv, azt legjobban maguk az európai politikusok kijelentései bizonyítják. Ursula Von der Leyen, a bizottság elnöke szerint reális, hogy 2030-ra felvegyék az unióba Ukrajnát, ezért már idén az összes csatlakozási fejezetet megnyitnák az ország előtt. Érdekesség, hogy Szerbia 2014 óta tagjelölti státusszal rendelkezik, ehhez képest a 35 fejezetből mindössze 24-et nyitottak meg tavaly év végéig.
De nem csak az újjáépítés költségei jelentenének hatalmas problémát. A Fitch múlt heti ítéletében megerősítette Ukrajna adósbesorolását CCC, azaz a „korlátozott csőd” szintjén, ami ugyanakkor mélyen a befektetésre ajánlott kategóriában található, ez pedig alátámasztja, hogy katasztrofális állapotban van az ukrán gazdaság.
A hitelminősítő előrejelzése szerint az ukrán költségvetési hiány 2025-ben a GDP 19,3 százalékára emelkedik.
Ráadásul a háború esetleges befejezése után továbbra is magasak lesznek az ország kiadásai, mivel Ukrajna valószínűleg megtartja nagy létszámú haderejét. A folyó fizetési mérleg hiánya már idén is elérheti a GDP 14,5 százalékát, és jövőre a belföldi hitelfelvétel is nőni fog. Eközben az infláció is tovább emelkedik, idén átlagosan 12,3 százalék lesz.
Lélegeztetőgépen az ukrán gazdaság
Ukrajna idei finanszírozási igényeit a Fitch szerint „kényelmesen” fedezni fogják a külföldi segélyek, miközben további likviditási tartalékok maradnak a következő évre. A nettó külföldi finanszírozás várhatóan eléri az 55 milliárd dollárt, szemben a 2022–24-es évi átlagos 25 milliárd dollárral, főként az orosz befagyasztott eszközökből származó nyereség előrehozása miatt. Az IMF programjában azt vetíti előre, hogy az állam likviditási tartalékokat halmoz fel a külföldi segélyek beáramlásának felhasználásával, 9,1 milliárd dollárt különítve el vésztartalékként erre az évre, ez a GDP 4,5 százaléka.
A hitelminősítő arra is rámutat, hogy Ukrajna alacsony, 30,1-es WBGI-besorolással (államkötvény-minősítéssel) rendelkezik. Ez a szint pedig tükrözi az orosz–ukrán konfliktust, a gyenge intézményi kapacitást, a jogállamiság egyenetlen alkalmazását és a magas korrupciós szintet. Mindez nem véletlen, Ukrajnában egyre átláthatatlanabbá válik az állami működés.
Mint azt korábban a Magyar Nemzet is megírta, Ukrajna külső finanszírozásra szorul. Arról pedig a Világgazdaság számolt be, hogy az ukrán gazdaság a csőddel küzd, a magánszámlák viszont egyre csak duzzadnak az országban.
