Ukrajna olyan, mint egy feneketlen zsák

Külső finanszírozásra szorul Ukrajna, melynek gyorsított uniós felvételéből nem akar engedni az Európai Bizottság. A háborúban lévő ország költségvetési hiánya nő, ahogy az államadóssága is. Ennek az árát a csatlakozással a közösség állampolgárainak kellene megfizetniük. Már a 2022-es oroszországi támadás előtti időszakban is Ukrajna volt a legszegényebb európai ország.

Ukrajna erőltetett uniós csatlakozása hatalmas terhet rakna a közösség állampolgáraira Fotó: AFP

Ukrajna erőltetett uniós csatlakozásával Brüsszel hatalmas terhet tenne az egész európai közösségre. A Fitch Ratings sokatmondó döntése is erre világít rá. A hitelminősítő megerősítette Ukrajna adósbesorolását „korlátozott csőd” szinten. Ez a gyakorlatban nem jelent mást, mint az ország fizetésképtelenségét.

Ukrajna egy hasonlattal élve olyan, mint egy „feneketlen zsák”. Az Európai Bizottság nemrégiben készített összesítéséből derül ki, hogy a háborúban álló állam a konfliktus kezdete óta az EU-tól és tagállamaitól nagyjából 140 milliárd euró összegű pénzügyi, katonai, humanitárius és menekültügyi segítséget kapott. Ennek 65 százaléka vissza nem térítendő támogatásként vagy természetbeni juttatásként, míg 35 százaléka rendkívül kedvezményes kölcsönök formájában érkezett. További kötelezettségvállalásokkal együtt ez az összeg közel 191 milliárd euróra emelkedik.

Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása hatalmas terhet jelentene a közösségnek
Fotó: AFP
 

A Fitch Ratings előrejelzése szerint az ukrán költségvetési hiány 2025-ben a GDP 19,3 százalékára emelkedik. Sőt, a háború esetleges befejezése után továbbra is magasak lesznek az ország kiadásai. A többi között azért, mivel Ukrajna valószínűleg megtartja nagy létszámú haderejét.

A Nemzetközi Valutaalap mindezek fényében már a 2026-os és 2027-es évre is jelentős költségvetési hiánnyal számol. A finanszírozás jelentős bizonytalansága 2026-ra és az azt követő évekre is fennáll.

A hitelminősítő azzal kalkulál, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya 2025-ben a GDP 14,5 százalékára nő, a belföldi hitelfelvétel pedig 2026-ban növekedni fog. Az infláció a Fitch szerint 2025-ben szintén emelkedik, átlagosan 12,3 százalék lesz.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemrégiben szintén készített egy elemzést, amely a többi között rámutatott: Ukrajna nehéz pénzügyi helyzetben van, ami azt jelenti, hogy külső finanszírozásra szorul. Az ukrán pénzügyminisztérium szerint 2024. december 31-én az ukrán államadósság 158 milliárd euró volt. Az ukrán államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2024 végén elérte a 92 százalékot. Ehhez képest 2021-ben, a háború előtt ez az arány 49 százalék volt.

Ez a növekedés a gyengülő hrivnyának, a megnövekedett költségvetési hiánynak és a belső hitelek magas kamatainak köszönhető. Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) idén januárban 14,5 százalékra emelte az alapkamatot, ami az államadósság finanszírozását rendkívül költségessé tette. Az NBU szerint Ukrajna devizatartaléka 4,9 hónapi importot fedez.

A Világgazdaság már több cikkben felhívta a figyelmet arra, hogy már 2024-ben is a teljes csőd szélén táncolt az ukrán költségvetés. 

Már a 2022-es oroszországi támadás előtti időszakban is Ukrajna volt a legszegényebb európai ország. 

A háború hatalmas terhet zúdított a nyakukba, a nyugati NATO- , EU-államok Kijev segítségére siettek. Ám a segélyek, támogatások egy tetemes része előbb-utóbb visszafizetendő hitel. Kérdés, hogy ezt a pénzt vissza tudja-e egyáltalán fizetni az ország.

Évi kétezermilliárd forint

A Századvég márciusi becslése szerint Ukrajna csatlakozása jelentős terheket okozna Magyarországnak. Keleti szomszédunk gyorsított uniós felvételének közvetlen költségei megközelítenék az évi kétezermilliárd forintot, ami háztartásonként csaknem félmillió forintot jelentene. A legfrissebb kutatás rávilágít, hogy a hazai közvélemény világosan érzékeli azokat a potenciális hátrányokat, amelyek Ukrajna esetleges csatlakozásával következhetnek be. A felmérés szerint a magyarok 72 százaléka úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna gyorsított csatlakozása az Európai Unióhoz hazánk számára inkább hátrányos lenne. Azoknak a hányada, akik előnyösnek ítélnék ezt, 22 százalékra tehető.