Kudarcot vallott a cseh integráció

Az 1989-es politikai fordulat óta eltelt két évtizedben valamennyi cseh kormánynak szembesülnie kellett azzal, hogy a romák integrálására és társadalmi egyenjogúsítására tett lépések, egyes részeredményektől eltekintve, nem hozták meg a várt sikert. A látványos szociális és oktatási felzárkóztatási programok ellenére a csehországi romák és a többségi lakosság közti különbségek nem szűntek meg, sőt, egyes vonatkozásokban a szakadékok tovább mélyültek.

Sikertelennek bizonyultak a beharangozott költséges integrációs programok, például a romaügyek kezeléséért felelős koordinátorhálózat és a terepen működő roma asszisztensek rendszere. Mindezek ellenére, mint az egyes hazai és nemzetközi felmérésekből, illetve az Európa Tanács illetékes szakbizottságának legutóbbi jelentéséből kitűnik, az elmúlt években némileg javult a romák helyzete Csehországban. Tavaly életbe lépett a diszkriminációellenes törvény is. Mindazonáltal a kormányzat nem elégedett az eredményekkel.
Csehországban a roma nemzetiségűek valóságos és statisztikai adatai közt nagyok az eltérések. Általában 180-300 ezerre becsülik a csehországi cigányság lélekszámát, jóllehet, a 2001. évi népszámláláskor csupán 11 ezren vallották magukat romának. Többségük a kérdőíveken cseh, szlovák vagy más nemzetiséget tüntetett fel. Elemzők szerint ennek az oka a romák attól való félelme, hogy nemzetiségük vállalása hátrányokkal járhat. Michael Kocáb emberi jogi és kisebbségügyi miniszter viszont úgy véli, a romák félelmének egyik forrása az országban tapasztalható nagy cigányellenesség, ami azonban a miniszter szerint nem tekinthető rasszizmusnak. Felmérések szerint a cigányok 83 százaléka nagyfokúnak érzi a megkülönböztetést.
A cseh kormány decemberben roma integrációs tervezetet hagyott jóvá a 2010–2013-as időszakra. A dokumentum a romapolitika terén ajánlásokat tartalmaz az önkormányzatok és egyes tárcák részére. Egyes városok és régiók önkormányzati hivatalában létrehoznák a roma-tanácsadó státuszt. A kormány egy éven belül napirendre tűzi a gyógypedagógiai oktatási intézetekben a roma tanulók számának csökkentését. Jelenleg ezen intézményekben tanul a roma tanköteles korosztály egyharmada. A tevezet célja a roma lakosság jelenlegi műveltségi szintjének emelése, biztonságérzetének növelése, a bűnözés megelőzése, a munkavállalás feltételeinek megkönnyítése és szociális védelemének megerősítése.
A Világbank egy tavaly közzétett tanulmánya szerint a csehországi aktív életkorú romáknak a fele nem dolgozik, s a hivatalok nyilvántartásaiban sem szerepel. A dolgozó romák átlagkeresete nem haladja meg a cseh átlagbér 42 százalékát. A romák munkaerő-piaci hátrányos helyzetének fő oka az alacsony iskolai végzettség. Kiemelt feladatként kezeli a tervezet a csehországi cigányság életére jellemző gettósodás folyamatának megfékezését. Becslések szerint Csehországban 300 gettósodott roma településen mintegy 80 ezer ember él, zömében munka nélkül, kizárólag a szociális segélyre támaszkodva.