Vajon miért hagyta abba a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) a gyilkosságsorozat kulcsfigurájának tartott K. István megfigyelését, amikor a szolgálathoz olyan információk érkeztek, hogy fegyverbeszerzésre készül? Mi lehet az oka annak, hogy a titkosszolgálat a nagycsécsi támadás után indifferens információkat adott a Nemzeti Nyomozó Irodának, miközben a szolgálat Hajdú-Bihar megyei kirendeltsége kezdeményezte K. István megfigyelésének meghosszabbítását? Milyen úton juthatott ki K. Árpád elsőrendű gyanúsított egy izraeli kibucba? A Katonai Biztonsági Hivatal hogyan alkalmazhatta a gyilkosságsorozatban bűnsegédlettel meggyanúsított Cs. Istvánt? Ezek a kérdések valószínűleg mind államtitkok, ahogyan az is, hogy ki lehet az a négy védett tanú, akiről a hatóság mélyen hallgat. A tények azonban nem hazudnak. A támadássorozat Galgagyörkön kezdődött, ahol három, romák lakta házra zúdultak a lövések még tavaly július 21-én. Ott senki nem sérült meg, de pár héttel később Piricsén Getyinás Magdolnát lábon lőtték.
– Három durranásra ébredtük fel. Először azt hittük, hogy a támadások mögött az uzsorások állnak – mondta Horváth Mária a Hír Televíziónak, akinek nyíradonyi háza volt az emberölés-sorozat következő állomása. Tarnabod a gyilkosságsorozat egyik fekete foltja. Nemcsak azért, mert a rendőrök három roma fiatalt úgy tartóztattak le, hogy azokról később kiderült, ártatlanok, hanem azért is, mert az érintettek a tizenegy hónapos jogtalan fogva tartás után fejenként csaknem nyolcmillió forintot követelnek a magyar államtól.
– A hatóság eljárása azokkal a tanúvallomásokkal magyarázható, amelyek arról szóltak, hogy a fiataloknál a támadás előtt dupla csövű vadászpuskát láttak – nyilatkozta Petőfi Attila, a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója, aki szerint a fiatalok ruháján talált lőpornyomok is igazolták a hatóság előzetes feltevését. A Hír Televízió riportja rávilágított arra is, hogy a tarnabodi támadásban csak négy magyar házat értek sorozatlövések, miközben a rendőrség korábbi tájékoztatásában azt állította, kizárólag romákat vettek célkeresztbe. Nagycsécsen már nemcsak vér folyt, hanem emberéletet is követelt a támadás. – Ablakcsörömpölésre ébredtünk fel, és pár perc múlva már égett a fél szoba – állította a televíziónak Nagy Tibor, akinek a felesége és bátyja a szeme előtt halt meg. Emlékezetes, a Nagy család házával szemközt álló ingatlanra is Molotov-koktélt dobtak az elkövetők. A hatóság által kirendelt szakértői véleményekben az áll, hogy Nagycsécsen két sörétes és egy golyós puskát is használtak a támadók. Az azonban kérdés, hogy a golyós puskát hogyan azonosították be a szakértők, ugyanis az áldozatok testében és a házakon is csak sörétes puska nyomai láthatók. Ismeretes, a nagycsécsi cselekménnyel is a K. testvérpárt gyanúsították meg.
Alsózsolcán távcsöves vadászpuskával lőttek az áldozatra. – Azt hittem, hogy petárdáznak, kijöttem az útra, majd az udvaron visszafordultam fáért, és akkor találtak el – nyilatkozta a Hír Televíziónak Rontó Krisztián sértett. Tatárszentgyör-gyön követték el a sorozatgyilkosság legbrutálisabb cselekményét, hiszen ott egy 28 éves férfit és a kisfiát ölték meg. A rendőrök gyanúja szerint a kettős gyilkosságot is a K. testvérpár hajtotta végre. A gyilkosságnak az elhunyt lánya, Bianka volt az egyik szemtanúja, aki két rendőrt látott a helyszínen.
– A szemtanú egy hatéves kislány, aki maga is sérült az esetben, ezt nem szabad elfelejteni, de természetesen az ő vallomását is ellenőriztük – kommentálta az esetet a csatornának Petőfi Attila. A tatárszentgyörgyi támadás helyszínelésénél a rendőrök súlyos hibát követtek el, ugyanis először baleset, lakástűz nyomait vélték felfedezni. Megdöbbentő, hogy a rendőrök nemcsak a holttesteken nem vették észre a golyó ütötte sebeket, de a Molotov-koktélos üvegmaradványokról és a hó tetején fekvő lőszerhüvelyekről sem vettek tudomást. Csorba Csaba, az elhunyt férfi apja a Hír Televíziónak azt nyilatkozta, hogy az egyik rendőr a tetthely közelében levizelte azokat a nyomokat, amelyeket az egyik feltételezett elkövető hagyott, amikor a hóban elesett. A rendőrségi panasztestület a tatárszentgyörgyi eset után elmarasztalta a hatóságot.
Kóka Jenőt Tiszalökön lőtték szíven.
– A gyilkosság előtt két ember igazoltatta a férjemet, de hogy kik voltak, máig nem tudom – állítja az özvegy. A szemtanúk itt láttak egy autót, amelyről a hatóság azt feltételezi, hogy a bűnsegédlettel meggyanúsított Cs. István vezette. – A fiam lehet, hogy sofőrként részt vett a támadásban, de biztosan nem tudta, hogy kiket szállít oda – védte a fiát idősebb Cs. István, a bűnsegédlettel meggyanúsított, egykor Koszovót is megjárt katona apja a Hír Televíziónak. Kisléta az emberölés-sorozat utolsó állomása. Itt Balogh Máriára és 13 éves lányára a támadók közvetlen közelről lőttek. A 45 éves asszony a helyszínen életét vesztette, de a lánya életben maradt, pedig őt több mint száz sörét érte. A rendőrség szerint ez a helyszín volt a fordulópont, ugyanis az egyik elkövető Kislétán és Debrecenben is használta a mobilját, és a telefonos forgalmazás segítette az elkövetők azonosítását.
Ismeretes, a Nemzeti Nyomozó Iroda 120 fős különegysége kilenc bűncselekményben folytatott eljárást, a gyilkosságsorozat feltételezett elkövetelőit augusztus 21-én fogta el a hatóság a Perényi 1. nevű debreceni szórakozóhelyen. K. Árpádot és K. Istvánt az ügy kulcsfigurájának véli a hatóság, őket kilenc, illetve nyolc esettel hozták összefüggésbe. P. Zsolt a rendőrség szerint három helyszínen járhatott. Cs. Istvánt azzal gyanúsítják, hogy a tiszalöki támadás helyszínének közelébe vitte a K. testvéreket. Az egyesített nyomozás adatai alapján a tettesek összesen 16 lakóházat támadtak meg 11 Molotov-koktéllal, és 63 lövést adtak le sörétes és golyós lőfegyverekből. A bűncselekményeknek összesen 55 sértettje van, a támadásokban hatan haltak meg.
origo.hu
Politikai inkorrektség turbófokozaton – itt a legfrissebb Politikai Hobbista!
