Komoly summával tartoznak a polgárok és a vállalkozások az önkormányzatoknak. Bár pontos adatok nincsenek, egyesek szerint 30 milliárd forintot, mások szerint akár 150 milliárdot is kitehet országosan az eddig be nem fizetett helyi adók együttes értéke. A becslések nem járhatnak messze a valóságtól. Kérdésünkre a debreceni polgármesteri hivatalnál például azt közölték, hogy jelenleg nagyjából 650 millió forint helyi közterhet követelnek a városban tevékenykedő cégektől és az ott élőktől. Győrben 541 millió forintnyi eddig ki nem egyenlített helyi adótartozást tartanak nyilván. Székesfehérváron 450 millió forint befizetését várják, míg Szombathelyen hozzávetőleg háromszázmillió forint a le nem rótt helyi közterhek összértéke.
*
Némelyek a százmilliós tételek láttán úgy fogalmaznak: az önkormányzatok helyett az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH), vagyis a központi adóhatósághoz kellene telepíteni bizonyos helyi adók beszedését. Az így vélekedők üdvözölték a Bajnai-kormány egyik legutóbbi intézkedését, amely szerint az elkövetkező időszakban az APEH fokozatosan átveszi a helyi iparűzési adóval kapcsolatos feladatokat a helyhatóságoktól. Az általunk megkérdezett városok azonban egészen eltérően látják a helyzetet. Véleményük szerint az önkormányzatok lényegesen jobb arányban szedik be a kintlévőségeket. Emellett – párthovatartozástól függetlenül – a négy nagyváros egybehangzóan veszélyesnek nevezte az iparűzési adóval kapcsolatos feladatok APEH-hoz telepítését.
A helyhatóságok szerint az új szabályok rendkívüli bizonytalanságot okoznak, s szinte lehetetlenné teszik az iparűzési adóból várható bevételek meghatározását. Így az önkormányzatok éves költségvetésük kialakításakor tulajdonképpen a sötétben tapogatóznak. Az iparűzési adó beszedésének elvonása miatt az önkormányzatok nem tudják majd kellően felmérni a városban működő cégek gazdasági helyzetét. A helyhatóságok attól is tartanak, hogy az APEH közbeiktatása miatt adóbevételeik csökkenhetnek. Szakértői berkekben nem tartják elképzelhetetlennek, hogy a nemrégiben meghozott döntéssel a kabinet újabb hitelfelvételbe kergeti az egyébként is eladósodott önkormányzatokat. Némelyek úgy fogalmaztak: a szocialisták vezette kormány a beszedés elvonásával ki akarja éheztetni a többségében ellenzéki irányítású helyhatóságokat. Az intézkedés könnyen oda vezethet, hogy a települések nem tudják fenntartani közintézményeiket.
Az új szabályok kimondják: 2010 közepéig az iparűzési adóval kapcsolatos feladatok – az állandó telephellyel rendelkezők esetében – teljes egészében az önkormányzatoknál maradnak, ám a szóban forgó vállalkozásoknak ezt követően az APEH-hoz kell beküldeniük bevallásaikat és a hivatalhoz érkeznek az iparűzési adó címen lerótt összegek is. Az adóhatóság pedig majd visszaosztja az önkormányzatoknak az így befolyó adóforintokat. Ám nagy kérdés, mikor és miből. Az APEH egy hónapon belül köteles a pénzeket átutalni, mégpedig a következő menetrend szerint. Az adóhivatal összeadja, hogy a bevallások alapján mennyi járna egy-egy önkormányzatnak, s a pénzt határidőn belül kifizeti a helyhatóságnak. Abban az esetben, ha eddig az időpontig a vállalkozások egy része nem rója le iparűzési adóját, akkor az APEH kipótolja a hiátust. Méghozzá oly módon, hogy a központi költségvetéstől kamatmentes hitelt vesz fel. Elképzelhető tehát, hogy az adóhivatalnak adósságba kell vernie magát ahhoz, hogy maradéktalanul kifizethesse az önkormányzatokat. A hatóság egyébként később ellenőrzi, hogy a vállalkozások valóban lerótták-e a bevallott iparűzési adójukat, s amennyiben nem, beszedi a hiányzó forintokat.
Egyáltalán nem biztos, hogy az egyszerűnek korántsem nevezhető rendszer hosszú életű lesz. Az Alkotmánybíróságnál (AB) ugyanis többen megtámadták a paragrafusokat. A győri polgármester, Borkai Zsolt és Veszprém vezetője, Debreczenyi János például közös beadványt fogalmazott meg. Az AB határozata már csak azért sem mellékes, mert az APEH tavaly százmillió forintnál is többet költött arra, hogy felkészüljön az iparűzési adóval kapcsolatos teendők átvételére. De nemcsak az új szabályok sorsa bizonytalan, hanem az is, mi lesz azokkal az önkormányzati adóosztályokon dolgozókkal, akik esetleg feladat nélkül maradnak. A kérdés inkább csak a nagyobb városokban vetődhet fel, a kisebb településeken ugyanis általában egy-két ember kezeli az adóügyeket, így nekik biztosan lesz mivel foglalkozniuk. Például fokozottabban figyelhetnek más helyi adók behajtására. A nagyvárosok helyzete azonban más. A lapunknak nyilatkozó polgármesteri hivatalokban elmondták: mivel az APEH a korábbi hátralékokat nem veszi át, így a 2010 közepéig meg nem fizetett iparűzési adó beszedése továbbra is a helyhatóságokra marad. Az esetlegesen felszabaduló munkaerőt pedig vagy más adóügyek intézésére csoportosítják át, vagy a vagyonkezelési osztályokon helyezik el. Székesfehérváron ugyanakkor arról számoltak be: lehetséges, hogy nem tudnak minden munkatársnak új feladatot adni, ezért azt remélik, hogy az APEH az iparűzési adó teendőinek átvételével párhuzamosan a munka nélkül maradt állományt is foglalkoztatja majd. Az adóhivatalban annyit közöltek: jogszabály erre nem kötelezi az APEH-ot. A hatóság csak akkor veszi fel az önkormányzatoktól esetleg elbocsátott embereket, ha ők bizonyulnak a legjobbnak a felvételi pályázaton.
origo.hu
"A hétszentségit neki!" – Kocsis Máté nem hagyta szó nélkül Tseber Roland fenyegetőzését
