Elmaradt tegnap az ügyészi perbeszéd a fekete seregként elhíresült bűnszervezet ellen indított perben a Fővárosi Bíróságon, mert a tárgyaláson nem jelent meg a csoport vezetője, M. Róbert. A férfi a hét végén megszökött a házi őrizetéből, amelyet budapesti, XIII. kerületi lakásán kellett volna töltenie. Az első híradások arról szóltak, hogy a kényszerintézkedés végrehajtását felügyelő BRFK nem hibáztatható a történtekért, mert a testület betartotta a vonatkozó szabályokat. Ám jelentősen árnyalják a felelősség kérdését a tegnapi bírósági tárgyaláson elhangzottak. A fekete sereg szerteágazó ügyeit tárgyaló Vaskuti András tanácsvezető ismertette, hogy M. Róbert lakását napi három alkalommal kellett volna ellenőrizniük a rendőröknek, ám a hét végén elmulasztották a szemlét. A vádlott vélhetőleg pénteken vagy szombaton szökött meg, a bíróságon tegnap nyilatkozó felesége azóta nem látta. E napokon a rendőrség sem járt a helyszínen, csak a vasárnap kiérkező járőr vette észre, hogy a férfinak nyoma veszett. A rendőrség azonban aznap sem jelentette az ügyet a bírónak, holott ezt maradéktalanul meg kellett volna tennie. A hatóság csak hétfőn küldött egy faxot a bíróságra, de azon sem tüntették fel Vaskuti bíró nevét. Vélhetőleg az egyik ügyintéző vehette észre, hogy az üzenet – tartalma alapján – a tanácsvezetőnek szól. Vaskuti András kedden felvette a kapcsolatot a rendőrséggel, amely megerősítette a szökés tényét. A bíró aznap belföldi, szerdán pedig nemzetközi elfogatóparancsot adott ki M. Róbert ellen.
Tóth Gábor, a BRFK vezetője belső vizsgálatot rendelt el a történtek tisztázására. A parancsnok tegnap újságírók előtt kijelentette, hogy a mulasztás felelőse az állását is elveszítheti. Tóth személyes sajnálatát is kifejezte M. Róbert szökése miatt, mert korábbi beosztásaiban maga is dolgozott a bűnszervezet felderítésén. A tábornok presztízskérdésnek nevezte, hogy a vádlottat megtalálják, bárhová is távozott.
Lapunk úgy tudja, a BRFK a fejvadászokként ismert célkörözési osztály teljes kapacitását a szökevény felkutatására fordítja. Tóth Gábor kiemelte: a fővárosban jelenleg 94 embert kell naponta többször ellenőrizniük a járőröknek, ugyanakkor 864 rendőr hiányzik a közterületekről. A parancsnok arra hivatkozott, hogy a házi őrizetet elrendelő bíróság napi három szemlére adott utasítást, s azt a rendőrség igyekezett betartani. Információink szerint a bíró már nem rendelhet el szigorított kényszerintézkedést, mert erre megszűnt a jogi lehetőség. Ez folyamatos őrzést jelentett korábban, a rendőrök 24 órás szolgálatban figyelték a vádlottat. Jelenleg a bíró legfeljebb napi háromszori ellenőrzést írhat elő, ez a legszigorúbb eljárás, amelyről rendelkezhet. A folyamatos megfigyelésre azonban lehetőség van – tudtuk meg a Fővárosi Bíróságon. A házi őrizetbe helyezett vádlott által elkövetett bűncselekmények súlyosságát, szökésének, elrejtőzésének lehetőségét mérlegelheti a területileg illetékes rendőrkapitány, s elrendelheti a terhelt állandó felügyeletét. Kérdés, hogy ezt miért nem tették meg a XIII kerületi kapitányságon: M. Róbertet – bűnsegédként – emberöléssel, annak kísérletével, bűnszervezet létrehozásával és egy sor más súlyos bűncselekmény elkövetésével vádolja az ügyészség. Szakértők szerint életfogytig tartó fegyházbüntetésre számíthat.
A fekete sereg ellen indított büntetőper végének közeledtével egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy meg is kapja a legsúlyosabb büntetést. M. Róbertet 2008 szeptemberében helyezték házi őrizetbe, mert lejárt az előzetes letartóztatásra alkalmazható három év. Vaskuti bíró akkor túlzottnak találta a sajtó aggodalmait, hogy a vádlott esetleg megszökhet az igazságszolgáltatás elől. Azokban a napokban több, súlyos bűncselekményekkel és bűnszervezet létrehozásával vádolt ember hagyhatta el hasonló okokból a börtönt. Bencze József országos rendőrfőkapitány akkor úgy fogalmazott: a jogalkotók érzékenyebben is eljárhatnának az ilyen ügyekben, mert nem mindegy, hogy egy autótolvaj, vagy egy többszörös gyilkos kerül szabadlábra. A kormány tavaly jelentette be, hogy idén júliustól változnak a szabályok, a hasonlóan súlyos bűncselekmények vádlottait négy évig lehet majd előzetesben tartani. A fekete sereg, illetve a diósdi kettős gyilkosság terheltjeinek hazaengedésekor Draskovics Tibor akkor igazságügyi és rendészeti miniszter büszkén mutatta be munkatársaival az amerikai filmekből ismert nyomkövető rendszert, az úgynevezett karperecet. Azt ugyanakkor a tárcavezető is elismerte, hogy az eszköz használhatatlan Magyarországon, mert hiányzik hozzá a hátterét biztosító technológia és az ahhoz kiképzett rendőrök.
M. Róbert vélhetőleg ennek tudatában készségesen beleegyezett, hogy házi őrizetében felhelyezzék rá a nyomkövetőt, de ez – az említett okokból – elmaradt. A szökevény levelet hagyott hátra a feleségének, ebben azt üzente, hogy nem akar úgy járni, mint Kaiser Ede, akit ártatlanul ítéltek el a móri vérengzés miatt. Ügyvédjét, Lakatos Csillát arra kérte írásában, hogy védőbeszédét ártatlanságára építse fel, s minden vádpontban kérje a felmentését. A bíróságot arra kérte, szökését ne úgy értékelje, hogy az a bűnösségét támasztja alá.
M. Róbertet és társait 2005-ben vették őrizetbe; szakemberek szerint a fekete sereg az ezredforduló utáni hazai kriminalisztika legveszélyesebb bűnszervezete volt. A vezér legalább ezer, mindenre elszánt, felfegyverzett „katonát” tudott mozgósítani szerte az országban. M. Róbert 2000-ben szabadult egy korábbi büntetéséből, s két év alatt szervezte meg bandáját. A vádirat szerint ő rendelte meg a H. Antal, alvilági nevén Ragyás Tóni elleni merényletet. Ragyásnak vélhetően egy személyes konfliktus miatt kellett meghalnia, a bérgyilkos autójában szitává lőtte Óbudán.
A csoport halálosan megfenyegette V. János mátészalkai vállalkozót is, aki többszöri nyomásra sem volt hajlandó bevenni őket az ukrán határnál folytatott illegális cigarettacsempészetbe. Két rivális csoport komoly tűzharcba keveredett 2004 nyarán a fővárosi Colosseum diszkónál; az akcióra szintén a szökésben lévő vádlott adott utasítást. Elszántságára jellemző, hogy nem félt szembeszállni a kecskeméti maffiaper elsőrendű vádlottjával, Radnai Lászlóval sem. M. Róbert kereste a híres emberek társaságát, valószínűleg ezzel akarta legitimálni magát.
A fekete sereg ellen a Fővárosi Főügyészség emelt vádat 2006-ban, a 29 vádlott számos esetben lassította szándékosan a monstre maffiapert. Tavaly egy szintén a házi őrizetből megszökött, illetve az eljárás kezdetétől szökésben lévő vádlottat fogtak el külföldön, ezzel a per újra kezdődött. A Fővárosi Bíróság már 2008-ban, majd tavaly is reményét fejezte ki az ítélethirdetésre, de az mindegyik alkalommal jelentősen csúszott. Úgy tudjuk, ha M. Róbertet nem sikerül elfogni, az eljárást nélküle fejezik be.
origo.hu
Kiderült, hogy ki a rejtélyes lottónyertes, aki óriásplakátot vett az Oktogonon
