Úgy tűnik, nem igazán vették figyelembe az Európai Unió állásfoglalását a magyar parlamenti képviselők, amikor a tavalyi utolsó ülésnapon elfogadták az energiatörvények módosításáról szóló indítványt. A lapunkhoz eljutott irat szerint ugyanis a meglepően gyorsan átengedett módosításokból jó néhány elem hiányzik, amit az unió irányelve előírt számunkra.
A módosítások elsődleges célja az volt, hogy átültesse a magyar jogrendbe az unió harmadik energiacsomagjának irányelveit. Legalábbis annak egy részét: mégpedig a vezetékes energiaszállító rendszerrel rendelkező társaságokkal – a Magyar Villamos Művekkel (MVM) és a Mollal – kapcsolatos pontjait. A tagállamok az energiacsomag szerint három modell közül választhatnak. A magyar parlament úgy döntött, hogy a két társaság tulajdonában maradhatnak a rendszerirányító cégek, vagyis továbbra is az MVM-hez tartozhat majd a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító, a Molhoz pedig az FGSZ Földgázszállító. Csakhogy ezen modell értelmében a két tulajdonos vállalat arról is dönthet, hogy mégis a teljes tulajdonosi szétválasztásra adja a fejét, tehát megválik a rendszerirányítótól. A tavaly decemberben elfogadott törvénymódosítások között ugyanakkor nem szerepel a másik két modell leírása, amit pedig az Európai Bizottság energiával és közlekedéssel foglalkozó részlegétől származó állásfoglalás szerint ebben az esetben szerepeltetni kell.
A lapunknak név nélkül nyilatkozó szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy Európa más részein a harmadik energiacsomag esetében elsősorban nem a szétválasztási kérdések, hanem a közös energiapiac megteremtésének lehetőségei élveznek elsőbbséget. Ráadásul az Országgyűlés eddig nem jeleskedett abban, hogy minél hamarabb beépítse a hazai szabályozásba az uniós elvárásokat az energetikai kérdésekben. A mostani módosítások pedig úgy mentek át a parlamenten, hogy közben az EU részéről folyamatosan látnak napvilágot a csomaghoz címzett értelmező jegyzetek. Ezen kívül a két rendszerirányítónak csak akkor adhatja ki az új modell szerinti működési engedélyt a Magyar Energia Hivatal, ha a döntést előtte az unió illetékes szerve is elfogadja. Csakhogy ilyen dokumentumokat – mint az állásfoglalásból kiderül – az EU 2011. március 3-a előtt nem fogad be, míg a feltételeknek megfelelő működést csak ezután egy évvel kell a társaságoknak elkezdeniük.

Rendkívüli egyeztetést tart a miniszterelnök