Ismét bebizonyosodott: a japánok imádják a magyar népzenét és néptáncot + galéria

Álló tapssal ünnepelték a Magyar Állami Népi Együttes (MÁNE) folklórműsorát az Oszakai Világkiállítás szombaton megnyíló magyar nemzeti napján. Az előadás után a főként japánok alkotta közönség soraiból többen táncra perdültek, mint kiderült, a Timár-módszer szerint tanulnak néptáncot a Kiotói Egyetemen, sőt akadt olyan is, aki autentikus matyóhímzéses blúzban érkezett az eseményre. Kilencezer kilométer ide vagy oda, a magyar népzene nem ismer határokat.

Fotó: László Mudra

A zenész a magyar és a japán zenei hagyományok közötti szoros kapcsolatra is rámutatott: a pentatónia, azaz az ötfokú hangsor mindkét kultúrában jelen van, és hidat épít a távoli világok között. Kodály munkássága kiemelt szerepet játszott abban, hogy a pentatónia a magyar zenei oktatás és kultúra meghatározó részévé váljon, az általa kidolgozott módszer pedig nemcsak Magyarországon, hanem Japánban is nagy hatással van a zeneoktatásra.

Pál István Szalonna és bandája Fotó: Mudra László

Menyegző: Oszakában debütált a MÁNE új előadása

A magyar nemzeti nap délelőtti előadásán egy dinamikus folklórműsort mutatott be a Mihályi Gábor által vezetett Magyar Állami Népi Együttes, a délutáni gálaműsor részeként a Menyegző című előadás debütált. A gálaműsort rendező Káel Csabát egyebek mellett arról kérdeztük, mennyiben kapcsolódik az előadás a pár hete leforgatott Magyar menyegző című filmhez. Mint elmondta, csak gondolati rokonság van a kettő között: mindkettő egy kalotaszegi menyegzőt mutat be, de az előadásban dedikáltan egy táncprogram van összefűzve. Az üzenete viszont mindkettőnek ugyanaz: van egy erős gyökérzetünk, amelyre építkezni kell és továbbadni a következő generációnak.

– Kalotaszeg táncait választottuk – e vidék legszebb muzsikái, táncai, ruhái jelennek meg sűrítve a műsorban. A lakodalmi szokásvilágból merítettünk, nemcsak a táncok, hanem mondókák, csujogatások, menyasszony-bolondozás is szerepel benne, tehát mindent megjelenítünk, ami egy lakodalomban szokás – foglalta össze Pál István Szalonna.

Rengetegen érdeklődtek a világkiállítás magyar nemzeti napjának programjai iránt Fotó: Mudra László

Fókuszban: az ember

Káel Csaba az esemény nagy kultúrdiplomáciai erejéről szólva kiemelte, hogy a világkiállítás pavilonjainak megjelenései, programjai – ahogy az már a dubaji világkiállításon is megfigyelhető volt – sok esetben inkább a technológiai innovációkra építenek, azokon keresztül próbálnak tartalmat közvetíteni. – A technológia és a fejlesztés mindig hangsúlyozza, hogy mindent az ember érdekében tesz, de mégiscsak magára hagyja őt. A mi programjaink pontosan arra hívják fel a figyelmet, hogy nem szabad az emberiséget magára hagyni, mert szükségünk van arra, hogy felfedezzük magunkat, hogy identitásunk legyen, hogy megtaláljuk azt a közösséget, ahol értékelnek minket, a mi programjaink erről szólnak – mutatott rá a filmügyi kormánybiztos.