Veszedelmes jogszabályok

Két évvel ezelőtt a Legfőbb Ügyészség egyik sajtótájékoztatóján, a Koszi klán ügyében Borbély Zoltán szóvivő bejelentette: a vádhatóság indokoltnak látná a büntetőeljárási törvény módosítását. Akkor éppen a Pest megyei bűnszervezet néhány tagját kellett a három év letelte miatt házi őrizetbe helyezni. A sajtófőnök megkockáztatta a kijelentést: később további súlyos esetek is előfordulhatnak. A törvényt a múlt évben módosították, így július elsejétől négy év lesz az előzetes letartóztatás maximális időtartama. Mégpedig az olyan gyanúsítottak esetében, akiket később életfogytig tartó vagy több mint tizenöt évi fegyházzal büntethet a bíróság.
A fekete sereg első rendű vádlottjának szökése olyan időpontban történt meg, amikor a jogszabályt már elfogadták, de alkalmazni még nem lehet. Továbbra is kérdés, hogy az év közepétől elkerülhetők-e a hasonló fejlemények. Az bizonyos, hogy az előzetes letartóztatás nem tarthat az idők végezetéig, hiszen ítélet nélkül ilyen módon senkit sem ajánlatos rács mögé helyezni. Az új szabályozás ugyanakkor semmire sem garancia. Az elmúlt években, évtizedben folyamatosan toldozott-foltozott büntetőeljárási törvény nem alkalmas a felelősségre vonás korrekt lebonyolítására. Nagy létszámú bűnszervezetek esetében ugyanis már maga a nyomozás hosszú ideig tart, nem biztos, hogy befejezhető az erre előírt két esztendőn belül. A maffiózók egymás után, különböző időpontokban kerülhetnek rendőrkézre.
Ugyanakkor az ügyet nem célszerű részekre bontani, hiszen a maffia tagjai szoros alá-fölé rendeltségben dolgoznak. A bizonyítási eljárást is egyvégtében ajánlatos lefolytatni. Emiatt indokolt lenne – amit elméleti és gyakorlat szakemberek hosszú ideje ajánlanak –, hogy az ilyen nagy horderejű ügyeket tárgyaló bírákat mentesítsék más feladataiktól. Vagyis ne kelljen egyszerre öt-hat vagy még több büntetőpert tárgyalniuk. Egy időben egy-két ügyre koncentrálhassanak, a tárgyalások sűrűn kövessék egymást.
További dilemmája az igazságszolgáltatásnak, hogy a vádlottak és védőik olykor egymást követően jelentik be, hogy a feltételezett tettes megbetegedett. Emiatt a tárgyalást számos alkalommal el kell napolni. Ez a fekete sereg ügyében is előfordult, habár orvosi igazolást mindig csatoltak a betegségről. A bírónak számolnia kell azzal is, hogy az ülnökök mandátuma hetvenéves korukban lejár. Nagy terjedelmű ügyben – mondjuk – 68 éves ülnökkel nem érdemes hozzákezdeni a tárgyalássorozathoz, hiszen az eljárási jog szerint ülnökváltáskor az addig történteket gyakorlatilag meg kell ismételni. A fekete sereg esetében 11 napig tartott az új ülnök bekapcsolódása után a per korábbi iratainak ismertetése.