Én ezt úgy fogalmaztam meg, hogy Magyarországból Pest és környéke maradjon meg – idézte Popély monográfiájából Raffay Ernő történész az oroszbarát Karel Kramárt, Csehszlovákia első miniszterelnökét. Mindez jól mutatta, hogy már az első világháború kitörése előtt az Osztrák–Magyar Monarchiában nem autonómiában, hanem önálló államban gondolkodtak. Popély Gyula hat nemzetiség szemszögéből vizsgálja a korszakot. Raffay kiemelte, a szerző példátlan nagyságrendű szakirodalom felhasználásával, a magyar történetírásban eddig nem ismert levéltári forrásokból mutatja be, ahogy egy soknemzetiségű országból három kisebb, soknemzetiségű országot kreált az első világháború alatt a cseh diplomácia, majd a trianoni békediktátum.
A régi Magyar Királyság szétzúzása érdekében elsősorban a cseh politikusok tették a legtöbbet, de a szerb és a román diplomaták is saját érdekeiket szem előtt tartva, zseniális aknamunkával érték el céljaikat.
A könyv vizsgálja, mi volt a francia szabadkőművesség szerepe a Magyar Királyság felbomlasztásában. Raffay Ernő saját levéltári kutatásaira hivatkozva állította, az itthoni szabadkőművesség, élén Jászi Oszkárral, teljesen Magyarország ellen dolgozott.

Hatalmas Porsche-autókiállítást rendeznek Pannonhalmán