Bár a bedőlő kölcsönök megszaporodása nemcsak a lakosságot viseli meg, a bankszektornak sem tesz jót, mégis úgy tűnik, hogy a pénzintézetek viszonylag jó évet tudhatnak maguk mögött, ellentétben az ügyfeleikkel. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint ugyanis több mint 217 milliárd forintos adózott eredményt könyvelt el tavaly a magyar hitelintézeti szektor. Ez 8,1 százalékkal marad alatta a 2008-as eredményeknek. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke pedig tegnap, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőivel közösen tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a pénzintézetek tőkearányos nyeresége közel tíz százalék volt tavaly, így alig maradt el az egy évvel korábbitól, amikor ez 10,9 százalékot ért el a felügyelet számai szerint. A jegybank elnöke elmondta: 2009 végén a magyar bankrendszer átlagos tőkehelyzete jobb volt, mint egy évvel korábban. Simor szerint a javulás többek között a jó nyereségnek, a kockázatokat kerülő, visszafogott hitelezésnek és a tőkeemeléseknek köszönhető.
A bankok ügyfeleiről ugyanakkor nem mondhatjuk el, hogy jó évet zártak 2009-ben. Tavaly év végén a másfél milliót is meghaladta a késve törlesztett lakossági hitelek száma, míg egy évvel korábban 1,27 milliót tett ki – derül ki a PSZÁF adataiból. Ez azt jelenti, hogy 2009 decemberében az 5,6 millió kölcsön közel egyharmadával gondok voltak. A kilencven napnál rövidebb idejű lakossági tartozások száma meghaladta a 950 ezret. E kölcsönök egy részénél még reménykedni lehet abban, hogy az adósok mégis ki tudják fizetni az elmaradásukat, így megoldódik a problémájuk. Azt azonban nehéz megbecsülni, hogy hány ember tudja majd rendezni idővel az adósságát, s hányan csúsznak át a sokkal kevesebb reménnyel kecsegtető, három hónapos késést is meghaladó kategóriába. Ez utóbbiak közé máris több mint 700 ezer hitel tartozott az év végén. A bedőlt hitelek ügyei közül negyvenezernél is több végrehajtási szakaszban van, vagyis ezeknél már nincs esély a tartozás havi részletekben rendezésére. A végrehajtások során 46,2 milliárd forintot próbálnak behajtani a pénzintézetek a lakossági ügyfeleken. Az elmaradások teljes összege egyébként tavaly év végén 259 milliárd forintot tett ki. A problémás hitelekhez jelzálogként felkínált, már végrehajtási szakaszba jutott lakások száma meghaladja a hatezret. Ezek közül 716 ráadásul végrehajtás alatt van, a követeléskezelőkhöz került ingatlanok száma pedig megközelíti az 1800-at. Ugyanakkor a három hónapnál nagyobb késedelemben lévő, tehát bedőlés határán álló hitelek jelzálogai közel ötvenezer ingatlant tesznek ki.
A fent említett adatok csak a lakossági hitelezésre vonatkoznak. Ha ezekhez hozzáadjuk a cégek tartozásait is, akkor 1,8 millió késésben lévő kölcsönt, s 971 milliárd forint tartozást kapunk. A számok egyébként azt sugallják, hogy az emberek mindent megtesznek azért, hogy megtartsák az otthonukat. A jelzáloghiteleknek ugyanis tizenkilenc százaléka tartozik a késedelmes kölcsönök közé, míg egyéb termékek, például az áruhitelek, körében a harminc százalékot is meghaladja a problémás hitelek aránya.
Bankokat bírságolt a felügyelet. Négy bankot bírságolt meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Az MKB Bank és az Erste Bank Hungary büntetése 3-3 millió, a Budapest Banké és a Raiffeisen Banké pedig 2-2 millió forint. A felügyelet megállapította: a négy bank megsértette a hitelintézeti törvénynek azt a passzusát, amely előírja, hogy a pénzügyi intézmény köteles általános szerződési feltételeit is tartalmazó üzletszabályzatait, az ügyletekkel kapcsolatos szerződési feltételeket, a kamatokat, díjakat és egyéb költségeket tartalmazó dokumentumokat ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétenni. A többi banknál a PSZÁF nem talált hibát.
origo.hu
Ennyit keres egy mérnök Magyarországon
