Kit vagy kiket terhel a felelősség a csaknem tíz éve lezuhant Concorde balesete miatt, amelyben 113-an vesztették életüket? – erre a kérdésre keresik tegnap óta a választ egy Párizshoz közeli bíróságon. Cergy-Pontoise-ban a következő négy hónap a 2000. július 25-i katasztrófáról szól majd. A vádlottak: a Continental Airlines amerikai légitársaság egyik szerelője és tisztviselője, két nyugdíjazott Concorde-mérnök, valamint egy volt francia légibiztonsági tisztviselő. Előbbieknek az ügyészek azt rótták fel, hogy a Continental DC–10-es gépének javításakor a mérnök – az őt ellenőrző tisztviselő jóváhagyásával – tiltott titán alkatrészt használt fel, amelyet ráadásul rosszul is rögzített, így azt a magasba emelkedő repülő elhagyhatta. Percekkel később a Concorde erre futott rá, s a szakértői jelentés szerint ez végzetesnek bizonyult. A sugárhajtású gép egykori mérnökeit és a harmadik francia férfit ugyanakkor azzal vádolják, tisztában voltak a hangsebesség kétszeresével közlekedő repülő technikai hibáival, mégsem tettek semmit ezek kiküszöböléséért. Ügyvédjük szerint azonban a katasztrófát nem jósolhatták meg.
Másként látja ezt Olivier Metzner, a continetalosok védője, aki a három franciára mutogat, és cáfolni kívánja azt a hivatalos jelentést is, amely évekkel a szerencsétlenség után megállapította: a leszakadt és a pályán maradt, 43 centiméteres titándarab miatt valósággal szétrobbant az egyik gumiabroncs, amelynek egyik darabja a szárnyban található üzemanyagtartálynak csapódott. A tank a hirtelen megnövekedett nyomástól széthasadt, s a kiömlő kerozin felszállás közben lángba borította a gépet. Metzner állítja: nyolc másodperccel és több mint 700 méterrel az alkatrész elérése előtt már kigyulladt a gép, s ezt két tucat szemtanúval akarják igazolni. A perbe pótmagánvádlóként azoknak a francia áldozatoknak a hozzátartozói is bekapcsolódtak, akiknek a kártalanítása elmaradt. A néhai utasok között egyébként a német állampolgárságúak voltak többségben; az ő rokonaik még 2001-ben az átlagosnál jóval magasabb összegű kártérítést kaptak, ezért számukra nem maradt jogi lehetőség további elégtétel követelésére. A vádlottak, ha elítélik őket, akár öt év börtönre és tetemes pénzbüntetésre számíthatnak. Ítélet május 28-án várható.
Egy korszak vége. A párizsi Concorde-tragédia napja, 2000. július 25. egy korszak végét jelöli a polgári légi közlekedésben. Röviddel utána átvizsgálásra, áttervezésre vonták vissza az angol–francia közös fejlesztésű sugárhajtású utasszállítókat. Kiderült, hogy a szükséges változtatások csillagászati összegeket emésztenének fel, ráadásul a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadás után a repülőjegy-kereslet is megcsappant, ezért az Air France és a British Airways úgy döntött, kivonja a forgalomból a Concorde-okat. A „levegő királynőjének” tartott gép utoljára 2003. november 26-án szállt fel. Különlegességét gyorsasága adta: a Párizs–, illetve London–New York-útvonalat alig 3-3,5 óra alatt tette meg, igaz, a jegyárak átlagosan 20 százalékkal voltak magasabbak, mint a „hétköznapi” járatok első osztályára. A gép tesztrepülését 1969 márciusában tartották.
origo.hu
Mutatjuk, miért tüntettek az álcivil szervezetek
