Berényi Józsefnek, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) általános elnökhelyettesének parlamenti interpellációjára válaszoltak a miniszterek, aki az iránt érdeklődött, vajon adottak-e a feltételek az államigazgatásban a kisebbségi nyelvek használatára. Berényi a miniszteri válaszokkal kapcsolatban megjegyezte, „a kormány külföld felé folytatott kommunikációját tükrözik, vagyis azt, hogy a nyelvtörvény nem befolyásolja a kisebbségi nyelvek használatát, illetve azt, hogy az államigazgatás felkészült a kisebbségi nyelvek alkalmazására”. Bár a válaszokból az nem derül ki, hogy például a rendőrök vagy a postások használhatják-e a kisebbségek nyelvét, az MKP mégis arra biztatja a szlovákiai magyarokat, bátran beszéljenek anyanyelvükön, s amenynyiben bárkinek kifogása lenne ezzel kapcsolatban, a miniszterek levelével igazolják, hogy törvényesen járnak el, amikor magyarul beszélnek. Ezért tette elérhetővé és letölthetővé honlapján az MKP a miniszterek interpellációra adott válaszait. Az államnyelvtörvény hangsúlyosan tartalmazza, hogy sem az államigazgatási, sem az önkormányzati szervek nem szabhatják feltételül alkalmazottaiknak a kisebbségi nyelvek ismeretét, illetve nem kötelezhetik őket e nyelvek használatára akkor sem, ha közismerten tudnak például magyarul. A tapasztalat pedig az, hogy a nyelvtörvény elfogadása óta a hivatalok és közintézmények alkalmazottai előszeretettel mondják a hozzájuk kisebbségi nyelven szóló ügyfeleknek, hogy „sajnos nem tudunk magyarul”.
Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke szerint sokan azért nem használják anyanyelvüket, mert elbizonytalanították őket. „Azt tudják az emberek, hogy a természetes személyeket nem lehet büntetni a nyelvhasználat miatt, de munkahelyüket – a jogi személyt – igen, a büntetések pedig személyesíthetők” – állítja Duray.
origo.hu
"A hétszentségit neki!" – Kocsis Máté nem hagyta szó nélkül Tseber Roland fenyegetőzését
