A lapnak egy MNV-hez közeli forrás arról számolt be, hogy még a Gyurcsány-kormány alatt háttéralku született. Ez alapján a két, hazánkban jelenleg is tevékenykedő francia vízszolgáltató, a Veolia Eau és a Suez Environnement felosztotta volna egymás között az állami vízműcégeket. Utóbbinál a Magyar Nemzet megkeresésére cáfolták, hogy bármilyen egyeztetésre sor került az ügyben.
Az Index birtokába jutott egy olyan irat is, amely négy forgatókönyvet vázolt fel a vízi közművek átszervezésével kapcsolatban. Két elképzelés szólt arról, hogy az ötből csak két társaság marad meg, amelyek így méretüknél fogva tőzsdeképessé váltak volna. Az iratok szerint ezután módosították volna a vagyontörvényt úgy, hogy lehetővé váljon külső tőke bevonása a két vízi közműbe, ám végül egyik sem valósult meg. Szóba került még a vagyonkezelői anyag alapján egy holdingcég kialakítása, mely megszerezte volna a vízművek vagyonkezelői jogát, így játszva át a törvényt. Ám végül a negyedik variációról döntöttek: vagyis a három kelet-magyarországi céget vonták egybe.
Az átszervezés azonban végül nem valósult meg, mivel fideszes kezdeményezésre az öt közműtársaság nyáron ismét tartós állami tulajdonná vált. Ugyanakkor érdekes az ügyben Oszkó Péter pénzügyminiszter szerepe, aki tavaly tavasszal a parlamentben, valamint újságírók előtt is többször hangoztatta: semmilyen szándék nincs a vízi közművek privatizációjára. Az Index.hu által említett anyag viszont 2009. március 26-i keltezésű, vagyis már Oszkó színre lépése előtt is rendelkezésre állt.
Bővebben a 4., vezércikk a 7. oldalon
origo.hu
Miniszterelnöki üzenet a Harcosok Klubja előtt
