Életszerűtlen a szabályozás

Nyomkövető karperecek alkalmazása esetén hazánkban is biztosabbá válhatna a házi őrizetben tartózkodó gyanúsítottak, illetve terheltek megfigyelése. A kényszerintézkedések szabályozásával kapcsolatban ráadásul az Európa Tanács ajánlásában az áll, hogy a tagállamok ne határozzanak meg maximális határidőket az előzetes letartóztatás időtartamára vonatkozóan, hanem inkább esetenként mérlegeljenek. Jelenleg több mint tizenötezer rab tartózkodik fegyintézetekben, az előzetes letartóztatottak száma pedig megközelíti a négyezret. Egy fogvatartott napi ellátása átlagosan nyolcezer forintba kerül az adófizetőknek.

Megváltozik a hároméves rendelkezés. Tavaly nyáron megváltozott az előzetes letartóztatás jelenleg hatályban lévő szabálya, de az új rendelkezés csak júliusban lép hatályba. E szerint, ha a bűncselekmény büntetési tétele nem éri el az egy évig terjedő szabadságvesztést, akkor az előzetes letartóztatás ideje egy év lehet, ha a cselekmény öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a hároméves szabály két évre csökken. Abban az esetben azonban, ha tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtható a bűncselekmény, az előzetes letartóztatás tartama négy évre nő – ismertette lapunkkal az új szabályozást Fridman Róbert ügyvéd.

Az európai államok számára az Európa Tanács ajánlást fogalmazott meg az előzetes letartóztatások elrendelésével kapcsolatban, amiben noha elismerik, hogy a kényszerintézkedés időtartamára vonatkozó maximális határidő ösztönözheti a rendőrséget és az ügyészséget a gyors nyomozásra, ám ennél sokkal fontosabb, hogy inkább esetenként mérlegeljenek – mondta lapunknak Bárd Petra, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa. A strasbourgi bíróság szerint sincs általános forma, nem lehet napokban, hetekben, hónapokban vagy években meghatározni, hogy mi az az ésszerű időtartam, amelyen belül tárgyalást kell tartani. Érdekes, hogy Csehországban, Franciaországban és Spanyolországban a bűncselekmény súlyától függ az előzetes időtartama, míg Németországban az ügy összetettsége alapján döntenek az előzetes letartóztatás hosszáról.
– Csehországban az előzetes letartóztatás elrendelésének relatív maximuma négy év, de a cselekmény súlyától függően a kényszerintézkedés időtartama ennél az időintervallumnál kevesebb is lehet – tudta meg lapunk Bárd Petrától. Hozzátette: Olaszországban hat év a kényszerintézkedés relatív időtartama súlyos bűncselekmények esetén. – Romániában a kényszerintézkedés időintervallumát úgy számolják ki, hogy a bűncselekményre kiszabható legmagasabb büntetési tételt megfelezik. Ellenben Dániában és Svédországban csak az arányosságot veszik alapul, azaz nincs maximum időtartam meghatározva az előzetes letartóztatás vonatkozásában, mert a törvény a bíróra bízza azt, hogy meddig rendeli el a kényszerintézkedést – mondta Bárd Petra. Szerinte az lenne a legjobb megoldás, ha a bűncselekmény súlya szerint, illetve ha az elkövetés módja alapján határoznák meg az előzetes letartóztatásban tölthető időt. – Bűnszervezet által elkövetett cselekménynél előfordulhat, hogy a teljes bűntény feltárására nem elegendő a három vagy négy év, ezért eseti alapon is lehetne szabályozni az előzetes letartóztatás idejét, bizonyos időintervallumokon belül – fejtette ki. Rámutatott arra is, hogy Lettországban és hazánkban azonban az ajánlástól függetlenül van abszolút maximuma az előzetes letartóztatás elrendelésének, ami azt jelenti, hogy ezután az időintervallum után semmilyen formában nem lehet elrendeli az előzetes fogva tartás meghoszszabbítását. Magyarországon a hatályos büntetőeljárási törvény szerint ha az előzetes letartóztatás időtartama eléri a három évet, akkor az megszűnik. A törvény életszerűtlenséget jól szemlélteti a fekete seregként emlegetett bűnszervezet vezetőjének, az emberöléssel is megvádolt maffiavezér Magyar Róbertnek a szökése is az elmúlt hetekben, ugyanis a vádlott három év előzetes letartóztatásból 2008 őszén házi őrizetbe került. Magyar pedig kihasználta a kínálkozó lehetőséget, és január 16-án eltűnt. Felvetődik tehát a kérdés, hogy külföldön is házi őrizetbe helyezik-e a súlyos bűncselekmények elkövetőit, és ha igen, akkor máshol is oly könnyedén megszökhetnek-e, mint hazánkban.
Figyelemfelkeltő külföldi példák
Az Országos Kriminológiai Intézet munkatársától megtudtuk, hogy hazánkon kívül az unió tagállamai közül Csehországban, Franciaországban, Olaszországban, Lettországban, Hollandiában és Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában és Spanyolországban van lehetőség házi őrizet elrendelésére. – A tagállamokban különböző módszerekkel figyelik a kényszerintézkedés hatálya alatt állókat, például rádiófrekvenciákkal működő helyzetmeghatározó eszközöket helyeznek a megfigyeltekre, amiket nem rendőrök, hanem egyes magáncégek kontrollálnak – mondta Bárd Petra. Hozzátette: külföldön telefonos megfigyelést is alkalmaznak. Érdekes, hogy Lengyelországban úgy helyezhető házi őrizet alá a gyanúsított, ha munkáltatója, iskolai nevelője vagy más társadalmi szervezet felelősséget, garanciát vállal érte.
Magyar Róbert ügyében a rendőrségi belső vizsgálat kiderítette, hogy a maffiavezér házi őrizetének ellenőrzésénél több rendőr is mulasztást követett el. A vádlottat eleinte naponta háromszor is ellenőrizték a járőrök, de később ez elmaradt, és Magyar köddé válhatott. Az ilyen helyzetek elkerülhetők lennének, ha külföldi mintára hazánkban is nyomkövető rendszerekkel figyelnék a házi őrizetben tartózkodókat.
Költséges megfigyelés
Az igazságügyi tárca szerint azonban a nyomkövető rendszer kiépítése nem érné meg. „A rendőrség munkaterhének csökkentése, a házi őrizet hatékonyabb ellenőrzése érdekében az igazságügyi tárca régóta vizsgálja elektronikus nyomkövető rendszer bevezetésének lehetőségét” – tudatta levelében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium sajtóosztálya. Ebben taglalja azt is, hogy már léteznek az elektronikus őrizet végrehajtására műszaki megoldások, amit az unió más országaiban alkalmaznak. A tárca kommünikéje szerint az elektronikus ellenőrzés az RFID- vagy a GPS-rendszerű azonosítást használja. A RFID-rendszerű azonosításnál a fogvatartott testén helyeznek el egy, az azonosítására alkalmas adatokkal feltöltött csipet, ami rádiófrekvenciás közegen keresztül jelzi, ha a fogvatartott a rendszer leolvasó egységeinek néhány méteres közelében van. A GPS-rendszer aktív műholdakkal és passzív földi vevőkészülékekkel működik, így az adatok továbbításához felhasználja például a mobiltelefon (GSM) vagy az egységes digitális rádiótávközlő (EDR) hálózatot. A minisztérium közlése szerint a rendszerek több országban beváltak, a nehezen eltávolítható elektronikus kar- vagy lábperec néhány tízezer forintos költsége mellett azonban a megfigyelő állomás már legalább százmillió forintos nagyságrendű ráfordítást igényel, s még hozzá kell számolni a megfigyelést végző – adatvédelmi okokból mindenképpen hivatásos állomány – szolgálati költségeit is. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium levelében az áll, hogy a tárca a nyomkövető rendszer kiépítésének legfőbb hazai akadályát abban látja, hogy a házi őrizetben lévők évi 200-300 fős összlétszámához képest igen magas kiadások jelentkeznek a kiépítésnél.
Közel a házi őrizethez
– Ha itthon is bevezetnék a külföldön már alkalmazott személykövető karperecet, akkor megjósolhatóan a bírák több esetben alkalmaznák az állam szempontjából nagyon költséges előzetes letartóztatás elrendelése helyett a házi őrizet vagy a lakhelyelhagyási tilalom elrendelését, hiszen a bíróság joggal gondolhatná úgy, hogy a terhelt nem tud eltűnni – vélekedett Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Hozzátette: a büntetőeljárási törvény szabályozza a személyi szabadságot korlátozó intézkedéseket, amelyek a jogerős ítéletek előtt szabhatók ki. Ma a bírák három kényszerintézkedés: előzetes letartóztatás elrendelése, házi őrizetbe vétel, vagy lakhelyelhagyási tilalom alá helyezés közül választhatnak. – A törvény kimondja, hogy mindig a legenyhébb korlátozó intézkedést kell alkalmazni, mert a kényszerintézkedések egyike sem lehet előre hozott büntetés – mondta az elnök. – A legszigorúbb kényszerintézkedés az előzetes letartóztatás, ezért számos országban törekvések figyelhetők meg arra vonatkozóan, hogy az előzetes letartóztatások elrendelését csökkentsék, ami helyett házi őrizetet, illetve a lakhelyelhagyási tilalmat indítványozhatnak a bírák – tette hozzá Bánáti. A kamara elnökétől megtudtuk, hogy a házi őrizetbe helyezés azt jelenti, hogy a terhelt egyáltalán nem hagyhatja el azt a lakóhelyet, amit a bíróság kijelöl a számára. Egyedül a hatóság idézésére vagy bíróság engedélyezése esetén kaphat a lakhelyelhagyási tilalom alól felmentést. Lakhelyelhagyási tilalom esetén az ország egy meghatározott körzetét, városát, néha egy megyéjét nem hagyhatja el az érintett.
Az Országos Büntetés-végrehajtási Intézet adatai szerint jelenleg 15 670 fogvatartottat tartanak számon a hazai fegyintézetekben. Az előzetes letartóztatottak száma 3714, közülük több mint százan vannak olyanok, akik két évnél is régebben vannak előzetes letartóztatásban. Huszonkét gyanúsított pedig már 33 hónapja áll kényszerintézkedés hatálya alatt.
– Az előzetes letartóztatás ideje hazánkban maximálisan három év lehet, ezután a bíróságnak joga van elrendelni a házi őrizetet, aminek maximális időtartama szintén három év. – Ha a házi őrizet szabályait megszegi a gyanúsított, akkor újra elrendelhető az előzetes letartóztatás – tudatta lapukkal Kerezsi Klára, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatóhelyettese.