Éleződik a kínai–amerikai vita

Mindössze egy napot várt Peking, hogy visszaüssön az amerikai elnök kijelentése miatt. Barack Obama szerdán kijelentette, keményebben fog fellépni Kínával szemben pénzügyi és kereskedelmi téren, másnap Ma Csao-hszü (Ma Zhaoxu) kínai külügyi szóvivő felszólította Washingtont, a tárgyalóasztalnál oldják meg a problémákat, hiszen „vádaskodások és nyomásgyakorlás nem vezethet eredményre”.

Új főkonzulátus. Balázs Péter külügyminiszter új magyar főkonzulátust avatott a közép-nyugat-kínai Csungkingban. „A város gazdasága csaknem kétszer olyan ütemben nőtt tavaly, mint a kínai országos átlag, és idei tervei ugyancsak ambiciózusak, ezért is érezzük, hogy itt a helyünk” – mondta egyebek mellett a külképviselet ünnepélyes megnyitóján a magyar miniszter. A főkonzulátus megnyitó ünnepségét a csungkingi Marriott szállóban rendezték, ahol a képviselet helyet kapott. (MTI)

Ma azt is az amerikaiak értésére adta, hogy a Washington által régóta kárhoztatott olcsó jüan épp annyit ér, amennyit kell érnie, semmi szükség a változtatásra. Az amerikaiak viszont úgy érzik, a kínai valuta mesterségesen van alacsony szinten tartva, így segítve a kínai exportőröknek, s egyebek között ebből adódik a nagy kereskedelmi deficit amerikai oldalról nézve. A külügyi szóvivő szerint a kereskedelem mindkét fél számára hasznos.
A kínaiak ugyanakkor igen rosszallóan szemlélik azt, hogy az amerikaiak 6,4 milliárd dolláros fegyverüzletet ütöttek nyélbe Tajvannal. A szigettel való fegyverkereskedelem mindig vörös posztó volt Peking számára, így várható, hogy a kínai–amerikai kereskedelem is megsínyli a jelentős politikai háttérrel bíró üzletet. A szóban forgó amerikai hadiipari cégeket a kínaiak mindenképpen megbüntetik, így nehézségekre számíthat a Boeing, a Sikorsky, a Lockheed Martin és a Raytheon is. A lista első szereplője aggódhat az új kínai repülőgép, a Comac C919-es megjelenése miatt is, amely a hírek alapján 2016-ban szállíthat majd utasokat, és hosszú távon kínai tervek szerint megtörheti a Boeing és az európai Airbus hegemóniáját. A gépet teljes egészében Kínában gyártanák, így olyan országok is vásárolhatnának belőle, mint például az amerikai szankciók által sújtott Irán.
A perzsa állam elleni nemzetközi büntetőintézkedések ügyében sincs egyetértés Kína és Amerika között, Peking ugyanis fenntartja viszonylag kiegyensúlyozott kapcsolatát Teheránnal saját gazdasági és politikai érdekeiből kifolyólag. A kínai külügyminiszter, Jang Csie-cse (Yang Jiechi) tegnap Párizsban arra szólított fel, a nyugati országok hagyjanak fel az Irán elleni szankciók szorgalmazásával, hiszen így nehezebb a perzsa államot a tárgyalóasztalhoz csábítani. A kínaiak mindezek mellett azt is sérelmezik, hogy az Egyesült Államok elnöke hajlandó lenne tárgyalni az általuk szeparatista károkozónak tartott dalai lámával. Tegnap Peking hangsúlyozta, hogy a találkozó Obama és a tibeti vezető között a viszony súlyos megromlásával járna.