Nagy-Britannia 1987-ben tiltakozott Izraelnél, mert a zsidó állam hamis brit útleveleket használt egy Moszad-akció során. London nagyon komolyan veszi úti okmányainak védelmét, így Mordeháj Vanunu ügye miatt Margaret Thatcher brit kormányfő is tiltakozott. Addigra azonban a Moszad már híres volt arról, hogy szívesen használ külföldi úti okmányokat. 1973-ban a norvég hatóságok letartóztattak egy egész akciócsoportot, akik agyonlőttek egy marokkói pincért, mivel összetévesztették a müncheni olimpiai túszejtésért felelős Ali Hasszán Szalemehhel. A csoport egyik tagja Patricia Roxburgh kanadai fotós – hamis – útlevelével érkezett Norvégiába, társai francia és brit úti okmányokat használtak. 1979-ben egy izraeli cég alkalmazottja brit útleveleket hagyott egy bonni telefonfülkében, amelyeket olyan ügynököknek szántak, akik a Kínával való fegyverkereskedelem érdekében dolgoztak volna.
1997-ben Jordániában fogtak el kanadai útlevéllel utazó Moszad-ügynököket, akik méreginjekcióval meg akarták ölni Hálid Mesált, a Hamász politikai vezetőjét. A lebukás – amelyért súlyos árat fizetett Izrael – után Ottawa felháborodottan tiltakozott okmányai eltulajdonítása miatt, és azt követelte, hogy Izrael soha többet ne használja a juharleveles iratokat. Nem sokkal később két izraeli ügynök Új-Zélandon próbált egy helybéli fiatal nevében útlevélhez jutni, aki azonban béna volt, így valószínűtlennek tűnt, hogy el akarná hagyni hazáját. Wellington bocsánatkérést követelt, és – a többi országhoz hasonlóan – felszólította Izraelt, hogy a jövőben ne használja az új-zélandi okmányokat akciói során.
origo.hu
Budapestre érkezik ma Erdogan török elnök, részleteket közölt a TEK a védelméről
