A Demján Sándor-program részeként 155,6 milliárd forintos keretösszeggel elindult a Nemzeti Bajnokok egyműveletes kombinált hitelprogram, amelynek célja a kkv-k termelékenységének és az exportképesség növelése a zöld- és digitális átállás elősegítésével – mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára kedden, egy budapesti sajtótájékoztatón.
Az uniós társfinanszírozásban megvalósuló programban a vállalkozások minimum 150 millió, maximum 600 millió forint összegű, tízéves, nullaszázalékos beruházási kölcsönt igényelhetnek, amelyből bizonyos feltételetek teljesülése esetén akár 180 millió forint vissza nem térítendő támogatássá alakulhat – tájékoztatott.
Szabados Richárd elmondta: az új támogatási forma három elemet – beruházási hitelt, vissza nem térítendő támogatást és tanácsadást – tartalmaz, és azért egyműveletes, mert minden egy helyen érhető el. A vissza nem térítendő támogatás megtartásához a vállalatnak a vizsgált időszakban a nemzetgazdaság egy főre jutó GDP-növekedésének másfélszeresét kell elérnie.
További feltétel a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. (MGFÜ) által nyújtott beszállítófejlesztési vagy exportfejlesztési szolgáltatás igénybevétele.
A tájékoztatás szerint a támogatásra azok a kkv-k pályázhatnak, amelyek legalább három lezárt üzleti évvel és öt főt meghaladó létszámmal rendelkeznek, éves nettó árbevételük meghaladta a 100 millió forintot. Amennyiben az export erősítését célozza a projekt, akkor az utolsó három év bármelyikében az árbevétel legalább öt százalékának exportból kell származnia.
További feltétel, hogy legalább 30 napja beszállítói kapcsolatban kell állnia egy közép- vagy nagyvállalattal. Fontos kritérium, hogy a Budapesten kívüli régióban kell a projektet megvalósítani – fűzte hozzá.
Szabados Richárd megjegyezte: elsősorban a növekedési potenciálú, beszállítói kapcsolatokkal rendelkező és exportáló vagy külpiaci terjeszkedését tervező cégeket célozták meg a programmal.
Mintegy 300-500 pályázatra számítanak, a pályázati kérelmeket 2026. december végéig lehet benyújtani.
A tárca közleményében írják: a projekteknek kötelezően tartalmazniuk kell technológiai korszerűsítést és eszközbeszerzést (legalább az elszámolható költségek 30 százalékában), valamint informatikai fejlesztést és/vagy megújuló energiával kapcsolatos beruházást (szintén legalább 30 százalékos arányban). A projekt megvalósítására 24 hónap áll rendelkezésre, amely indokolt esetben további hat hónappal meghosszabbítható.
Katona Bence, a programot lebonyolító Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója elmondta: a konstrukció célja, hogy a kkv-k finanszírozáson keresztül beruházásintenzív beruházásokat hajtsanak végre, ezzel technológiai versenyképességüket és termelékenységüket fokozzák. A vissza nem térítendő rész elbírálásakor a vállalatok bruttó hozzáadott értékének növekedése mellett szempont az MGFÜ tanácsadásának igénybevétele, ezzel know-how-hoz is juthatnak a cégek – fogalmazott.
Megjegyezte: az MFB célja gazdaságfejlesztés elősegítése olyan területeken, ahol piaci hiányosságokat észlelnek, ezért is indították el a Nemzeti Tőkeholdinggal a Lakhatási tőkeprogramot vagy tavaly az agrárfinanszírozási programot. Emellett az MFB szerepe, hogy az uniós forrásokat hatékonyan és átláthatóan juttassa el a vállalkozások számára – fűzte hozzá.
Elmondta: a hitelkérelmeket június 23-tól nyújthatják be a cégek a programot kezelő MFB-pontokon keresztül, az MBH, az OTP és Gránit Bank fiókjaiban.
Greinstetter Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Központ (NFK) gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős főigazgatója hangsúlyozta, egy olyan pillérprojektről van szó, amelytől kiemelt gazdasági és társadalmi hatás várható, és ezzel összhangban kiemelt kommunikációval is párosul majd. Azért is számít annak, mert a magyar vállalatok és a magyar gazdaság versenyképességét célozza olyan kulcsterületeken, mint digitális és a zöldátállás. Szemben az előző uniós pénzügyi ciklussal, a mostani kombinált támogatást – hitelt és vissza nem térítendő támogatást – is tartalmazó termék egyablakos ügyintézéssel, egy helyen érhető el, ezzel egyszerűsítve a vállalkozások adminisztrációját. Hozzáfűzte: a 2021–2027-es uniós pénzügyi ciklus egyik prioritása, hogy a vállalkozásokat a pénzügyi termékek felé tereljék, míg a vissza nem térítendő támogatásokat fókuszáltan, a hátrányos helyzetű régiókban biztosítsák.
