Az árhátrány egy másik komponense az ideológiavezérelt zöldpolitika

Az EU-nak elsődlegesen energiaproblémája van, az európai cégek árhátránya már az orosz–ukrán háború előtt megjelent – hangzott el a Figyelő szervezésében megrendezett Kicsik, közepesek, erősek című kkv-konferencián. E mondatok lényegében az esemény fő mondanivalóját is jórészt lefedik.

A gazdasági hangulat hagy némi kívánnivalót maga után, de a foglalkoztatottság magas - állítják a meghívott elemzők Forrás: Vémi Zoltán

Az EU-nak elsődlegesen energiaproblémája van, az európai cégek árhátránya már az orosz–ukrán háború előtt megjelent – erről beszélt Hortay Olivér, a Századvég üzletágvezetője a Figyelő szervezésében megrendezett Kicsik, közepesek, erősek című kkv-konferencián a budapesti Novotel szállodában. Hortay Olivér úgy folytatta, ha optimisták vagyunk, és a fegyveres konfliktusokat a jövőben el lehet kerülni, akkor a külkereskedelem súlya a világgazdaságban nem csökkenhet tovább. Ez a magyar gazdaság számára jó hír lenne, mivel nagyon nyitott és erőteljesen függ a külpiacoktól. 

Hortay Olivér többek közt arról beszélt, az EU veszített a relatív pozíciójából a világgazdaságban, miközben Kína súlya elképesztően nőtt, az Egyesült Államok pedig tartotta a helyezését 
Fotó: Vémi Zoltán

Az igazgató rámutatott: az elmúlt évtizedekben az EU veszített a relatív pozíciójából a világgazdaságban, miközben Kína súlya elképesztően nőtt, az Egyesült Államok pedig tartotta a helyezését.

A meggyőződése, hogy az árhátrány egy másik komponense az ideológiavezérelt zöldpolitika. Az olló az amerikai és európai vállalatok között 2018 után kezdett kinyílni, aminek oka a szén-dioxid-kvóta.

Ezért úgy véli, hogy az EU-nak elsődlegesen energiaproblémája van. Ugyanakkor nem a társadalom felől jött az az igény, hogy önsorsrontó módon a zöldpolitika felé tolódjon el. Mindenesetre 

bizakodik abban, tartósan nem lehet ellenállni a társadalmi akaratnak, azoknak a béklyóknak, amelyek gátolják a vállalatok működését, előbb-utóbb vége lesz.

Önbizalomhiányban szenvednek a magyar kkv-k, ezért oktatni és tanítani kell őket, mert csak így lehetnek versenyképesebbek – jelentette ki Perlusz László, a Vállalkozások és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára ugyanezen a konferencián.

Hangsúlyozta, profitmenedzsmentre lenne szükség a magyar cégeknél. Régóta elhangzó érv a generációváltás levezénylése, ám tízből csak három vállalat veszi igénybe szakember segítségét.

Perlusz László szerint a kkv-kat képezni és oktatni kell, mert csak így lehetnek versenyképesebbek. De fontos az előrelátás és a tervezés is. Egy korábbi felmérésre hivatkozott, amely azt mutatta ki, hogy milyen szükség van a stratégiaalkotásra. Szerinte ha egy vállalkozás egyedül van, nagyon kicsi az esélye, hogy sikeres lesz, ezért üzleti közösségekre van szükség.

Szalai Piroska, a miniszterelnök főtanácsadója egyenesen úgy fogalmazott, Míg 2010-ben Görögországgal és Romániával fociztunk egy klubban, ma Németországgal. Szerinte tartunk ott ma foglalkoztatottságban, mint a 80-as években, amikor csúcson volt a hazai munkaerőpiac. Emlékeztetett rá, hogy a rendszerváltás után másfél millióan veszítették el a munkahelyüket, a helyzet 1997 után stabilizálódott, de nem sikerült előrébb jutni. Végül 2015-re sikerült elérni az uniós átlagot.

Ahogy az elemzők látják, a gazdasági hangulat hagy némi kívánnivalót maga után, de a foglalkoztatottság magas. Az orosz–ukrán háború, az azt övező energiaválság továbbra is inflációs kockázatot jelenthet, és a visszafogott kereslet úgyszintén, főleg Németország részéről – hangzott el ugyanezen a konferencián az elemzői kerekasztal-beszélgetésen.

A résztvevők

• Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője,
• Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior igazgatója,
• Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője,
• Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank Magyarország elemzője voltak.

Az elemzők úgy látják, bár eddig jórészt erre támaszkodtak, most megmutatkozik az is, milyen, amikor az uniós források nem állnak rendelkezésre. Finanszírozási oldalról az látszik, hogy a hitelkereslet még nem indult be, az első negyedévben emelkedett a kedvezményes hitelek aránya.

Változtak a fogyasztói szokások is, a pandémia alatt egyes vásárlásokat előrehoztak, míg utána inkább az élményekre, utazásra fókuszáltak. Az energiaválság egyúttal a dél-európai államokat kevésbé érinti, hiszen az éghajlatuk miatt kisebbek a fűtési költségek.

A zöldátállást az elemzők úgy látják, az ESG „abszolút európai”, politikai téren az figyelhető meg, ahogyan a zöldpártok kiszorulnak a parlamentekből, úgy lazulnak ezek a szabályozások is. Németh Dávid kiemelte, az ESG a kisebb cégeket nem érintette, így a kkv-szektornak is csak egy részét érinti. A zöldátmenet és a hatékonyság szerinte megfér egymás mellett.