Hat százalék lett az MNB alapkamata

Az őszödi beszéd előtti szintre, hat százalékra mérsékelte tegnap a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely a bizonytalan nemzetközi befektetői környezet és hazánk még mindig kockázatosnak minősülő megítélése miatt maradt a lassabb, 25 bázispontos lefelé lépegetés mellett.

Rekordszintre, hat százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, ennél alacsonyabb kamat a rendszerváltozás óta még nem volt hazánkban.
Simor András jegybankelnök szerint a monetáris tanács elsősorban a magyar gazdaság nemzetközi megítéléséről és az ezt övező kockázatokról tárgyalt a tegnapi kamatdöntő ülésén, ahol az óvatosság jegyében inkább a kisebb kamatcsökkentés mellett döntöttek végül.
A tanács közleménye külön kitért hazánk magas államadósságára és a külső sokkokkal szembeni sebezhetőségére, de hivatkozott egyes fejlett európai országokra vonatkozó befektetői aggodalmakra is.
Az idő a Fideszt igazolta – reagált a hírre az ellenzéki párt. Emlékeztettek arra, hogy valamivel több, mint egy éve felszólították az MNB-t, csökkentse 6 százalékra az alapkamatot, ám akkor az MSZP, a kormány és a Nemzeti Bank vezetője is élesen támadta a Fideszt. Hozzátették: amennyiben akkor elfogadták volna a Fidesz javaslatát, most hazánkban nem lenne 150 ezerrel kevesebb munkahely és nem lenne nyolcszázalékos a gazdasági visszaesés. A Fidesz szerint az elmúlt egy évben az MNB és az MSZP-kormány alkalmatlansága és elhibázott gazdasági-monetáris politikája együttesen okozták Magyarország minden eddiginél mélyebb válságát.
– A monetáris tanács döntését elsősorban a pénzpiacokat jellemző bizonytalanságok is befolyásolhatták, valamint az a kockázat, hogy az exportközpontú magyar gazdaság vajon mennyire lesz képes kilábalni a válságból – nyilatkozta lapunknak Márvány Zsolt, a Commerzbank elemzője, aki szerint a félelmeket táplálja, hogy a hazánk szempontjából kulcsfontosságú német piac csak csikorogva indul be. Hangsúlyozta: fontos szempont még, hogy a forint árfolyamát részben a kamatokkal lehet egyensúlyban tartani. – Egy alacsonyabb kamatszint esetén kevésbé lesz vonzó befektetés a hazai államkötvény, így mérséklődhet az amúgy is gyér tőkebeáramlás, a forint árfolyamánál pedig nagyobbak lehetnek a kilengések – fűzte hozzá.
Leszögezte: az eurózóna egyes tagállamainak – mint például Görögország vagy Portugália – túlköltekezése, magas államadóssága és költségvetési hiánya szintén hozzájárult a nemzetközi tőkepiacok bizonytalanságához. Megítélése szerint a hat százalék egy olyan pszichológiai határt jelenthet az alapkamat esetében, amely sokáig is megmaradhat, mivel a rendszerváltozás óta csak egy rövidebb ideig – 2005 szeptembere és 2006 júniusa között – volt példa ilyen alacsony szintre.