A parlament előtt kell állást foglalnia ma az MSZP-frakciónak arról, egyetért-e miniszterelnök-jelöltjük kijelentésével, amellyel Mesterházy Attila megsértette az orvostársadalmat – közölte Pesti Imre. A Fidesz szakpolitikusa bejelentette, az egészségügyi minisztert interpellálják a témában, aminek nyomán a képviselők szavazatukkal is állást foglalhatnak.
Mesterházy Attila a közelmúltban egy nyugdíjasfórumon beszélt arról, hogy édesapját hátrány érheti, ha jobboldali orvoshoz fordul, mint ahogy gyermekét is diszkrimináció érheti, ha egy olyan iskolába iratkozik be, amelynek igazgatója nem szimpatizál a kormánypárttal. Pesti Imre szerint egy ilyen mondat után egy európai országban bocsánatot szoktak kérni. A politikus hangsúlyozta, az orvostársadalmat is felháborította a kormányfőjelölt nyiltakozata, a szakmai szervezetek is bocsánatkérést várnak.
Az MSZP szerint Mesterházy Attilának és az MSZP-nek nincs miért bocsánatot kérnie az orvostársadalomtól, viszont úgy vélik: a Fidesz ezzel a felvetéssel a saját koncepciótlanságáról igyekszik elterelni a figyelmet, hogy más mondanivalója nincs az egészségügyről.
Kovács László volt MSZP-elnök a Vasárnapi Híreknek adott interjút, amelyben jelezte, komolyabb szerepet vállalna a szocialisták kampányában, akár televíziós vitákban is részt venne, mert ehhez megvan a tapasztalata és a munkabírása is. – Az elmúlt öt év egyetlen vitatott döntését vagy ügyét sem lehet összefüggésbe hozni velem – érvelt a politikus.
A vitatott és rossz szocialista döntéseket sorolták a hét végén a párt társadalompolitikai tagozatának fővárosi rendezvényén is. Az MSZP történelmi bukásának oka, hogy hátat fordított a társadalomnak – állapította meg Róna Péter közgazdász a Kossuth Klubban tartott előadásában, hamisnak minősítve az MSZP vezetésének, és általában a neoliberálisoknak azt az érvelését, hogy az ország azért nem tud növekedni, mert a deficit miatt nincs miből. Róna szerint a folyamat éppen ellentétes, a deficitet a növekedés hiánya okozza. A közgazdász kifejtette, a Magyarországon működő külföldi tőke akadályozza az ország fejlődését azzal, hogy alacsony bért fizet, a megtermelt árut viszont nagy haszonnal értékesíti külpiacokon, az előállítási költség és az eladási ár közti különbséget pedig zsebre vágja, nem pedig a magyar nemzetgazdaság fejlesztésére fordítja.
Az euró bevezetésével kapcsolatban közölte, Görögország esete is mutatja, mennyire nem igaz, hogy az uniós fizetőeszköz bevezetése önmagában segít a Nyugathoz való felzárkózásban. – Az euró a fejlettek érdekeit szolgálja, és még olyan országok is nyögik a közös valuta bevezetésének a következményeit, mint amilyen a nálunk sokkal fejlettebb, ám a centrumhoz képest kevésbé fejlett Olaszország – figyelmeztetett a közgazdász.

Megtalálták a Baranyában eltűnt kisfiút, egy egész ország fogott össze