Nem igazolja Molnár Csaba kancelláriaminiszter hétfői állításait a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett pénzügyi kimutatása, amely szerint elképesztő gyorsasággal, naponta 2,8 milliárd forinttal nőtt tavaly az állam adóssága, ami mára 20 400 milliárd forintra hízott. Az adósságteher egy év leforgása alatt 1050 milliárd forinttal emelkedett, vagyis az ország eladósítása mögött, Molnár szavaival ellentétben, nem a bruttó 100 milliárd forintos költségcsökkentést elviselő önkormányzati szektor, hanem a központi kormányzat áll. A jegybank összesítése szerint a bruttó hazai össztermék 78,3 százaléka volt az államháztartás adóssága, amely a térségben messze a legrosszabb mutató a gazdaság teljesítőképességét és a lakosság lélekszámát figyelembe véve.
A visegrádi államokkal összehasonlítva a hasonló lélekszámú Csehországnak például feleannyi külső adóssága van, mint hazánknak, de Szlovákiához képest is háromszoros a magyar adósságteher. Az egy főre vetített adósság Lengyelországgal összevetve is egy a háromhoz, ráadásul a felvett kölcsönök szerkezete – a devizahitelek óriási aránya miatt – hazánk esetében a legkedvezőtlenebb. A kancelláriaminiszter szavaira az is rácáfol, hogy az állami eladósodás szintje 2002-ben még csak a GDP 55 százaléka volt, amely folyamatos emelkedés után idén már 80 százalék fölé kúszik. Az állam tartozásainak növekedésével párhuzamosan fogy a lakosság félretett pénze is.
Az MNB adatai szerint a háztartások megtakarításai csökkentek 2009 utolsó negyedévében, aminek a hitelforrások befagyása és a kevesebb megtakarítás a legfőbb oka. Az Európai Unió többi országának háztartásait jellemző megtakarítási szinttel összehasonlítva a hazai kritikusnak számít, mivel kevesebb, mint az uniós átlag fele.
– Az előttünk álló évek egyik legnagyobb problémája a kevés lakossági megtakarítás lehet – nyilatkozta lapunknak Madár István, a Portfolio.hu közgazdasági szakportál elemzője. Véleménye szerint ennek legfőbb oka, hogy lefulladt a hitelezés: a devizahitelek elfogytak, a forinthitelek kamata pedig tavaly még mindig nagyon magas volt. Ezzel párhuzamosan a lakosság lényegében elkezdte felélni a félretett pénzét, erre utal, hogy az utolsó negyedévben mérséklődtek a megtakarítások. A közgazdász hangsúlyozta: az ország pénzügyi számláinak egyenlegét javította, hogy a vállalati szektor beruházásai lecsökkentek, amelynek következtében megcsappant a cégek hiteleinek összege. Madár szerint ez kétoldalú folyamat: egyrészt a banki kölcsönök folyósítása alig indult be, másrészt a recesszió miatt kevés vállalkozás dönt az új beruházás mellett. – A pénzügyi egyenleg javulásának harmadik eleme, hogy a költségvetés hiánya is kisebb volt tavaly a korábbi évekhez képest – fűzte hozzá a közgazdász.
A jegybank adatai szerint a devizahiteleseknek még a forint árfolyamának viszonylagos megnyugvása után is további veszteségeket kellett elkönyvelniük. A devizában felvett kölcsönök állománya a forint gyengülése miatt 2009 utolsó három hónapjában 101 milliárd forinttal emelkedett.
origo.hu
Brutális jégeső söpört végig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
