Nem tudja megakadályozni a Svájci Nemzeti Bank a frank további erősödését – állítják a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozó elemzők. A huszonnyolc megkérdezett szakemberből tizenhat gondolja úgy, hogy 2010-ben erősebb lesz a frank, mint az év első napján, amikor a jegybank élére új elnök, Philipp Hildebrand került.
Az alpesi deviza erősödése főként annak köszönhető, hogy a Görögországot, Spanyolországot és Portugáliát fenyegető veszélyek miatt a befektetők elpártoltak az eurótól, és egyre többen a frankban keresnek menedéket. Svájc azért igyekszik gyengíteni a frankot, mert az erősödés miatt elszabadulhat a defláció, magyarul esni kezdenek az árak, emellett a svájci gazdaság számára nagyon fontos export is alaposan megdrágulhat.
*
A Bloombergnek nyilatkozó elemzők azonban megjegyzik, hogy a jegybank lehetőségei ezen a területen igencsak korlátozottak. Az erősödés (amennyiben hosszabb távon is fennáll) idehaza a frankhitelek törlesztőrészleteire is hatással lesz. A drágulás mértékét és hatásait természetesen nem lehet pontosan megjósolni, de a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint valahol kétszáz forintos árfolyamnál lehet az a határ, ahol már tömegessé válhat a magyarországi kölcsönök bedőlése.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint egyelőre nincs ok a pánikra. Bár a frank erősödése az elemző szerint be fog következni, úgy gondolja, a magasabb árfolyam legfeljebb hetekig áll majd fenn. – Amint világossá válik, hogy mi lesz Görögországgal, a befektetők visszatalálnak majd az euróhoz és a menekülő devizának használt frank árfolyama ismét gyengülni fog – közölte.
A távirati irodának nyilatkozó szakemberek az euró esetében a forinttól középtávon erősödést várnak, egyesek néhány hónapos távlatban már a 255-256 forintos euróárfolyam-célt emlegetnek. Más vélemények szerint viszont a forinttal szemben túlzott optimizmus uralkodik a piacon, árfolyama akár a 275-280-s sávba is eltoldódhat. A forint tavaly augusztus óta a 265-275 forintos euróárfolyam-tartományban mozgott.
Barcza György, a K&H vezető elemzője szerint viszont viharfelhők gyülekeznek a magyar fizetőeszköz felett. Az elemző úgy gondolja, hogy a parlamenti választások olyan bizonytalanságot eredményeznek, amely a forint ellen hat. Könnyen lehet, hogy 280 forint környékén jár majd az euró árfolyama, amikor az urnák elé járulunk. Tegnap délután 270,7 forintot adtak a közös devizáért, vagyis az elemző szerint körülbelül tíz forintos drágulás várható a következő hónapokban. A görög helyzet miatti eurógyengülésről Barcza elmondta: egyáltalán nem biztos, hogy komolyan megviseli a déli ország problémája a közös fizetőeszközt, hiszen a piac nagyon hamar beárazza a történteket. Barcza György úgy látja, hogy a frank valóban áttörheti a több évtizedes történelmi csúcsot jelentő 1,45-öt az euróval szemben, de ez az árfolyam nem marad fenn tartósan. Lapzártánk idején 1,467-en járt a frank árfolyama, a svájci deviza ekkor 184,5 forintot ért.
A kis üzletek járnak rosszul. Továbbra is annyit kérnek a pénzintézetek az üzletektől a bankkártyás fizetések után, amennyit akarnak. Mint arról lapunkban már olvashattak, egy decemberben elfogadott törvénymódosítás két százalékban maximalizálta volna a díjakat március elsejétől, ám a szocialisták az utolsó pillanatban egy kiskaput vágtak a törvényben a bankok számára. Ráadásul az életbelépés időpontját is május elsejére tolták ki. A parlament hétfői szavazásán ugyanis olyan módosítást szavaztak meg, amely megtartja ugyan a kétszázalékos korlátot a díjak esetén, de emellett számos költség felszámolását is lehetővé teszi a bankok számára. Például a kártyaolvasó- terminálok kihelyezése, szervizelése is a boltosok zsebére megy majd. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára nemrégiben lapunknak elmondta: a díjak csökkenése elsősorban a kis üzletek számára lenne fontos, mivel azoknak többet kell fizetniük a kisebb forgalmuk miatt.
origo.hu
Brutális jégeső söpört végig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
