Itt a görög járvány!

A görögök költségvetési kozmetikázása nyomán kirobbant „potenciális járványveszélyre” hivatkozva csökkentette a magyar befektetési konstrukciók ajánlását tegnap a JP Morgan bankcsoport. A görög válsághelyzet megoldására ma terjeszti elő ajánlását Joaquín Almunia, az unió pénzügyi biztosa, de egyre nagyobb az esélye, hogy Athén végül a valutaalaphoz fordul.

Főbb kockázatok a görög és a magyar költségvetésben:
– az állami garanciavállalások lehívása;
– a köztulajdonú vállalatok adósságállományának rendezése;
– az állami intézmények tartozásainak növekedése;
– a tömegközlekedési vállalatok eladósodottsága;
– a központi bank veszteségei;
– az önkormányzatok veszteségei. (Forrás: MN-gyűjtés)

Hazánkba is begyűrűzött az athéni trükközési botrány okozta válság: a „görög járvány” kockázatai miatt az egyik legnagyobb nemzetközi befektetőház, a JP Morgan tegnap visszavette a magyar befektetési konstrukciók ajánlását. A bankház elemzői úgy látják, hogy a pénzpiaci hangulat javulásáig hazánk csak kisebb súllyal szerepeljen az eladásra ajánlott régiós értékpapírok listáján.
Az óvatosság nem alaptalan: Görögország ma kapja meg az uniótól azt az ajánlási listát, amely többek között a bérek csökkentését és az adóbeszedés javítását is tartalmazza, ám egyre többen kételkednek abban, hogy Athén önerőből meg tudjaá őrizni fizetőképességét.
A Financial Times szerint az EU vezetőinek fel kellene szólítaniuk Görögországot, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségét kérje, mivel a lejáró adósságok rendezéséhez 12–24 milliárd eurónyi hitelre lenne szüksége, miközben a befektetők fenntartással kezelik Athén költségvetést kiegyensúlyozó lépéseit. Ráadásul az EU-n belül is mind nagyobb a megosztottság egy esetleges mentőcsomaggal kapcsolatban, mivel a választások előtt trükköző görög kormányt nem szeretnék az unió adófizetőinek pénzén kisegíteni. A brit napilap szerint ha Görögország nem lenne az euróövezet tagja, már kérte volna az IMF segítségét, cserébe olyan költségvetési kiigazításokért, mint amilyet Magyarország, Lettország és Románia is végrehajtott.
A görög események és a magyar állampapírok biztosításának drágulása egyre jobban ráirányítja a figyelmet a magyar és a görög költségvetési manőverezések hasonlóságára. A görögöknek felróják, hogy az állami kézben lévő intézmények óriási tartozásokat halmoztak fel az utóbbi időben, míg hazánkban megduplázódott a költségvetési intézmények kifizetetlen számláinak összege. További vád a görögök ellen az állami vállalatok óriási adósságállománya, amely a GDP 11 százalékát is elérheti, nálunk pedig a legfrissebb kimutatások szerint 2385 milliárd forint az állami vállalatok teljes kötelezettsége, amely a hazai GDP-hez mérten arányaiban ugyanolyan súlyos probléma. Az állami garanciavállalások és a központi bank tartozásai Athén esetében ugyanúgy boríthatja a költségvetést, mint hazánkban.