Nyugodt szívvel hagyhatjuk el a földi világot, mi idős nyugdíjasok, hiszen Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt a nyugdíjasok számára rendezett kampánygyűlésen biztosította hozzátartozóinkat, hogy amennyiben ők kerülnek hatalomra, temetési költségünkre nem lesz gond. Így fejezte ki magát: „Nem kell többé a nyugdíjasoknak a temetésükre spórolgatni, hiszen a hozzátartozók kapnak 75 ezer forint kegyeleti járadékot, s ezzel minden rendben lesz.”
A sok egyéb irreális ígéret mellett a lelkem mélyéig felháborítónak tartom ezt az ígérgetést, nemcsak én, de a nyugdíjasok nagy többsége is. Egyik fiatalabb barátnőm most ősszel veszítette el édesapját. Tőle tudom, hogy ő és bátyja – aki munkanélküli – milyen keservesen teremtették elő azt a körülbelül 320 ezer forintot, amibe egy közepes szintű urnás temetés került a központi nagytemetőben. Ebben az árban ugyan benne volt az egyházi szertartás és a gyászmise költsége is, melyekre Mesterházy úr valószínűleg nem gondolt.
Igaz, hogy erősen egyházellenes, materialista világnézetű társadalomban élünk, de tény, hogy a vallásukat nem intenzíven gyakorlók sem hagyják, hogy szeretett hozzátartozójuk egyházi szertartás, áldás nélkül menjen utolsó útjára. Nem is beszélek még a koszorúkról és sok egyéb mellékes költségről, amelyek mind részei egy emberhez méltó temetésnek.
Mesterházy Attila tehát jobban tette volna, ha előzetesen kissé tudakozódik erről a témáról. Ő – fiatal kora miatt – még biztosan nem temetett el hozzátartozót, s jobban tette volna, ha nem mond ilyen sületlenségeket, amelyek – biztos vagyok benne – még jelenlévő nyugdíjas híveit is felháborították.
Az én szeretett férjem négy éve hunyt el. A Farkasréti temetőben helyeztük örök nyugalomra, koporsós temetéssel. Ő jobboldali körökben közéleti embernek számított, ezért én mindent megtettem, hogy temetése hozzá méltóan történjen. Többéves spórolásom eredményeként – hála Istennek – ez így is történt, a temetés mindennel együtt akkor – négy éve – négyszázezer forintba került, ehhez az ’56-os Szövetségtől kaptam ötvenezer forintot.
Remélhetőleg nem található hazánkban sok olyan nyugdíjas, aki a miniszterelnök-jelölt úr ígéreteit komolyan veszi. Az MSZP az SZDSZ-szel együtt nyolc évig volt kormányon. Annyi idő alatt – ha akarták volna – sokat tehettek volna a nyugdíjasokért, akik most egyszerre a választások küszöbén olyan fontosak lettek. Ehelyett többségük – a felső tízezer nyugdíjait élvezők kivételével – igen nagy szegénységben, napi gondokkal küszködve élnek, és várják a tavasszal remélhetőleg megtörténő változást.
Simon Istvánné, Budapest

Halálos munkahelyi baleset történt Tatán