Nyitott Stasi-akták

A német parlament 1991 decemberében szavazta meg a törvényt a fennmaradt Stasi-iratok feldolgozásáról. Majd két évtized elteltével a szocialista Baloldal párt ismételten e kutatómunka beszüntetését és az ezzel a feladattal megbízott szervezet felszámolását szorgalmazza. A Bundestag elutasította a hajdani keletnémet egységpárt örököseinek javaslatát, és legalább 2016-ig kívánja biztosítani, hogy ne hulljon a feledés fátyola az NDK államvédelmi hatóságának spiclitevékenységére. Az elmúlt évben több mint százezer személy folyamodott betekintésért a róluk készített Stasi-dokumentumokba.
A „Fátylat a múltra!” jelszó új lendületet kapott azt követően, hogy Brandenburgban vörös-vörös kormány alakult. A szocialisták huszonhat fős frakcióval vonultak be a tartományi parlamentbe, ahol hamarosan politikai botrány pattant ki a csoport tagjainak múltja miatt. Kiderült ugyanis, hogy a Baloldal minden negyedik képviselője a keletnémet államvédelmi minisztérium besúgójaként tevékenykedett, és e kapcsolatát mindeddig sikeresen eltitkolta. A szociáldemokrata Matthias Platzeck vezette kabinet az elmulasztott átvilágítás miatt a támadások kereszttüzébe került, Brandenburg pedig azzal a váddal szembesült, hogy – mint a köztársaság egyetlen keleti tartománya – nem rendelkezik úgynevezett Stasi-megbízottal, aki az államigazgatásban helyet kapott vezetők múltjának ellenőrzését végezné. E hiányt Potsdam igyekezett gyorsan pótolni, és a volt polgárjogi harcost, Ulrike Poppertet bízta meg a feladattal. Szövetségi szinten viszont a Baloldal – tekintettel számos, a Stasi-hálózatban szerepet vállalt tisztségviselőjére – a parlament elé vitte az ügyet azt hangoztatva, hogy a jogállam igazságszolgáltatásához hozzátartozik az elévülés elve is.
E lépéssel a szocialisták ismét támadásnak tették ki magukat a Bundestagban. A kereszténydemokrata–liberális kormánykoalíció pártjai mellett az ellenzéki szociáldemokraták és a Zöldek is a Stasi-papírokkal foglalkozó – és vezetője, Marianne Birthler után „Birthler-hivatalnak” elnevezett – szervezet további fenntartása mellett álltak ki. Ezzel megakadályozták azt, amit Monika Grütters (CDU), a kulturális bizottság vezetője így fogalmazott meg: „húsz évvel a berlini fal leomlása után fennáll az a veszély, hogy az NDK-s múltat elbagatellizálják, sőt megdicsőítik”. Marianne Birthler megbízatása jövőre lejár, de a parlament nem hajlandó végleg lezárni a Stasi ügyét, a dokumentumok további hozzáférhetőségi lehetőségeinek kidolgozására szakmai bizottság alakult.