Az EU Balkán-politikáját ekképp tematizálva egyebek között azt várják el Brüsszeltől, hogy már az idén záruljon le a Horvátország uniós csatlakozásával kapcsolatos tárgyalássorozat, valamint arra kérik az uniós külügyminisztert, tegyen meg mindent Szerbia uniós felvétellel kapcsolatos tárgyalásainak mielőbbi megindulásáért.
Bécs és Athén emellett az idén le szeretné zárni Görögország Macedóniával fennálló névvitáját, továbbá konkrétumokat várnak Brüszszeltől Koszovó és az EU közötti együttműködés konkretizálása, illetve Bosznia-Hercegovina belső működésének és biztonságának megerősítése ügyében. A görög nagykövetség sajtóosztálya által lapunknak is megküldött közös levél – amelyben egy szó sem esik Magyarország szerepéről – ráadásul a jelenlegi soros uniós elnöknek, Spanyolországnak mond köszönetet a Nyugat-Balkánon tett erőfeszítéseiért.
*
Bízunk abban, hogy Magyarország – mint a régió egyik szomszédja – ugyancsak támogatja a nyugat-balkáni államokkal való együttműködést és a jó szomszédi viszonyból adódóan erősíti az egyre szorosabb uniós gazdasági, intézményi összefonódást a térséggel – reagált lapunk megkeresésére az osztrák külügyminisztérium sajtóosztálya. A bécsi szaktárcától elsősorban azonban azt szerettük volna megtudni, hogy Ausztria megkereste-e Magyarországot a közös osztrák–görög nyugat-balkáni kezdeményezés előtt. Isabella Pöschl sajtószóvivő erre a részletre ugyanakkor válaszlevelében nem tért ki.
A magyar részvétel, illetve megkeresés ügyében a közös nyilatkozat másik érintettjétől, Görögországtól azt a választ kaptuk, hogy Budapesttel felvették a kapcsolatot az ügyben. A magyarországi görög nagykövetség sajtóosztálya ráadásul lapunkkal azt is közölte, hogy a Catherine Ashtonnak elküldött közös szándéknyilatkozat január 21-i aláírása előtt három nappal erről Athénban tárgyalt görög partnereivel Czukor József, az EU kétoldalú kapcsolatokért és külpolitikai tervezésért felelős szakállamtitkár. Ezt a tényt első megkeresésünkre a Külügyminisztérium sajtóosztálya nem említette meg, ehelyett azt közölték, „egyelőre csak részinformációk állnak rendelkezésre Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter által említett kezdeményezés pontos formáját és tartalmát illetően, ugyanakkor az unió többi 25 tagállamával együtt hazánk is érdeklődéssel várja, hogy az osztrák diplomácia vezetőjének küszöbön álló athéni látogatása alkalmával a felek milyen elképzeléseket fogalmaznak meg”.
Czukor József útjáról végül csak a görög megerősítést követő második válaszlevelükben tettek említést, amelyben már arról tájékoztattak, hogy a szakállamtitkár „megbeszéléseinek kiemelt témája volt, hogy hazánk és Görögország milyen közös fellépéssel tudja segíteni a nyugat-balkáni államok integrációs célkitűzéseinek megvalósítását, ezzel összefüggésben államtitkár úr véleményt cserélt görög partnereivel az osztrák–görög kezdeményezésről is”. A magyar szaktárca arra a kérdésünkre – nem gondolják-e, hogy a fejlemények tükrében kissé dehonesztáló lenne Magyarországnak utólag bekapcsolódnia a programba – úgy reagált, korántsem szokatlan és főként nem dehonesztáló, hogy tagállamok külpolitikai és egyéb témákban saját kezdeményezéseikkel igyekeznek befolyásolni az EU napirendjét. „Magyarország geopolitikai helyzetéből és spanyol–belga–magyar uniós elnökségi trió szerepéből kifolyólag örömmel veszi, ha a bővítés iránt elkötelezettséget mutató tagállamok nyilvánosan is hangot adnak azon meggyőződésüknek, miszerint a nyugat-balkáni országok számára – természetesen a feltételek teljesítése esetén – az EU-nak lehetőséget kell biztosítania a teljes körű integrálódásra” – írta válaszlevelében a Külügyminisztérium. Hozzátették, az osztrák és görög fél szándékainak ismertében Magyarország is megfogalmazza majd álláspontját eddigi elkötelezettségére és térséggel kapcsolatos aktivitására alapozva.
Jól látszik, hogy a több mint egy évtizedes szegedi folyamat óta Magyarország partvonalon van a Balkán tekintetében – értékelte lapunknak a Külügyminisztérium és a magyar kormány ez ügyben tett lépéseit Németh Zsolt. Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke arra a kérdésünkre, hogy a várható kormányváltást követően mi lehet az a pont, ahol kézzelfogható előrelépést érhetünk el a térségben, azt válaszolta, a 2011-es magyar soros uniós elnökség kiváló alkalom lesz arra, hogy az eddig az EU-hoz csatlakozó blokkokkal szemben eltérő gazdasági és biztonságpolitikai helyzettel rendelkező nyugat-balkáni országoknak egy új, rájuk szabott csatlakozási modellt dolgozzunk ki. „Ez lesz az egyik legfontosabb dolga a magyar diplomáciának” – véli Németh Zsolt.
Az uniós külügyminiszterek tanácskozása után Balázs Péter elmondta, támogatta az osztrák– görög kezdeményezést, hogy vegyék fontolóra az unió kibővítését 2014-re a Nyugat-Balkánnal.
