Versengő kampánykérdések

A balliberális elit most alkotmánysértő mulasztásaiból próbál politikai tőkét kovácsolni. A Political Capital a ferencvárosi időközi választás alkalmával próbapert is indított arra hivatkozva: sérti az egyenlő választójogot, hogy az AB 2005-ös döntése ellenére nem alkották meg a választókerületek határairól szóló új törvényt. A Fővárosi Bíróság azonban nem semmisítette meg a IX. kerületi választói névjegyzéket

A jelenlegi aláírásgyűjtés a népszavazás előtti időket idézi. Az MSZP úgy kívánja ellehetetleníteni a Fideszt, hogy – szinte kabaréba illő módon – a polgári pártéhoz hasonló akciót indít. Ez történt 2007 közepén is, amikor a hatalom holdudvarához sorolható emberek a Fidesz népszavazási kezdeményezése után ellenkérdéseket nyújtottak be az Országos Választási Bizottsághoz.
Az ellenzéki párt szombaton jelentette be: az országgyűlési választásokra készülve négy témában közvetlenül is a választópolgárokhoz fordul. Megkérdezi tőlük: egyetértenek-e azzal, hogy a nyugdíjkorhatárt ne lehessen hetven évre felemelni, a nyugdíj ne csökkenjen 15-20 százalékkal, a gazdasági növekedés hasznából a nyugdíjasok is részesüljenek. S végül: a kormány ne privatizálhassa tovább a magánnyugdíjpénztárakat. Az aláírásgyűjtés alkalmával az érdeklődők kézjegyükkel erősíthetik meg a jövőt érintő elképzeléseiket.
Az MSZP nem sokkal a Fidesz szándékainak bejelentése után, még a hét végén közölte: szintén aláírásokat gyűjt. Nagyjából arról érdeklődik, amiről a Fidesz, csupán egyetlen kérdéskört nem vesz fel a listára: ez pedig a nyugdíj-privatizáció. Utóbbi ügyben az MSZP egyébként nemrégiben már letette a voksát, hiszen a múlt év végén törvényt szavazott meg arról, hogy a járulékbefizetéseket részvénytársaságoknak adja át. A köztársasági elnök a törvényt nem írta alá, mert szerinte az sértené a tulajdonjogot. Az egyszerű halandó ezt úgy fordíthatja le: a pénzt valójában elvennék, sőt ellophatnák tőle. A több mint 2000 milliárdos nyugdíjkasszát kivonhatnák a befizetők felügyelete alól. A pénzzel szabadon rendelkeznének a haszonelvű tevékenységre szakosodott vállalkozók. Az ügyben az Alkotmánybíróság (AB) dönt majd.
Az a tény, hogy az MSZP a nyugdíjkasszáról nem kíván aláírást gyűjteni, világosan mutatja: a másik három kérdése álkérdés. Egyértelmű ugyanis, hogy aki a befizetett ezermilliárdokat egyelőre homályos okból elprédálná, a később nyugdíjba vonulók jövőjét kockára tenné, voltaképp a jelenlegi időskorúakért sem vállalja a felelősséget. Ez a réteg csupán azért fontos a számára, hogy legyen, aki a szocialisták jelöltje mellé írja be az ikszet. A mostani aláírásgyűjtő akció így a nyolc éve tartó gyurcsányi hazugságkampány része.
Az MSZP egyébként az elmúlt nyolc évben nem látta el megfelelően a törvényhozói tennivalóit. S nem csak azért, mert számos alkalommal a szavazóbázisának tekintett rétegek tényleges érdekei ellen döntött: az ígéretekkel szemben morzsákat juttatott nekik. Később mindent visszavett. Az MSZP–SZDSZ-koalíció az állam normális működéséhez szükséges alapvető közjogi szabályokat sem alkotta meg. Megfeledkezett például arról, hogy rendeznie kellene a versengő népszavazási kérdések sorsát. Emiatt – alkotmánysértő mulasztás címén – 2007 decemberében elmarasztalta az Alkotmánybíróság. A parlament azóta sem szabta meg, mi történjék akkor, ha más-más megfogalmazásban, de ugyanabban az időpontban ugyanazokról a kérdésekről különböző személyek vagy szervezetek referendumot kezdeményeznek.
Ennek az afférnak az előzménye – mint emlékezetes – az volt, hogy a Fidesz 2006. október 24-i kezdeményezése után egyesek, a kormány nézeteit képviselve, szintén referendumot kívántak szervezni. Az ellenzéki párt kérdéseit más megfogalmazásban a sajátjukként juttatták el az Országos Választási Bizottsághoz. A cél természetesen a polgári pártszövetség népszavazási törekvéseinek megakadályozása volt. Az ellenakció azonban végül nem sikerült, mert 2008. március 9-én a nép a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről döntött. Az MSZP mostani kampánya is Gyurcsány Ferenc észjárása szerint zajlik. Hogy ennek mi lesz az eredménye, április 11-én derül ki. Ugyanakkor már látszik: a szocialista párt nem bízik abban, hogy a helyzet az első forduló után csupán annyiban változik meg, hogy 11-ét 12-e követi. Annál kevésbé, mert a háromigenes referendumnak a koalíció felbomlása és Gyurcsány távozása lett a következménye. A holdudvar emiatt megpróbálja kivédeni, vagy legalább megmagyarázni a várható bukás okait. Különféle sajtóorgánumok révén bedobják a köztudatba azokat a közjogi, választójogi témákat, amelyek szerintük eleve illegitimmé teszik majd a Fidesz feltételezett győzelmét.
Ez a folyamat már javában zajlik. Azt követően, hogy a köztársasági elnök múlt pénteken április 11-re és 25-re kiírta a következő országgyűlési választást, terjedelmes publikációk jelentek meg arról, hogy nincs megfelelően szabályozva a választókerületek határainak módosítása. A 176 választókerület – mint tudjuk – arra szolgál, hogy közjogi keretet adjon az egyéni jelöltek indításához, megválasztásához. A nyolcmillió választópolgár a demokratikus követelmények szerint érvényesíteni tudja az egyenlő választójogot.
Nem titok, hogy a demográfiai viszonyok változása, s a költözködés miatt idővel aránytalanságok alakulnak ki: helyenként csökken, másutt pedig nő a lakosság száma. Némelyik választókerületben emiatt a jelölt megválasztásához kétszer annyi szavazat szükséges, mint másutt. Ez sérti az egyenlő választójog elvét. Az Alkotmánybíróság 2005-ben ezért állapította meg, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi törvény hibás, 2007. június 30-ig ki kell javítani. Az MSZP–SZDSZ-koalíció az előkészítő lépéseket sem tette meg, hogy a választókerületi határok időről időre felülvizsgálhatók legyenek. A nyolc éve hatalmon lévő balliberális pártelit egyébként összesen huszonkét törvény korrekciójával adósunk. Semmibe vették, hogy az AB eltörölt bizonyos jogsértő rendelkezéseket, s nem gondoskodtak ezek pótlásáról. A huszonkettőből négy jogszabály választójogi természetű: elmaradt a már említett versengő népszavazási kezdeményezések szabályozása, a referendumok jogorvoslati határidejének felülvizsgálata, a külképviseleti szavazás pontosítása és a választókerületek határainak módosítása.
A balliberális elit most saját, alkotmánysértő mulasztásaiból próbál politikai tőkét kovácsolni. A Political Capital a múlt év elején, a ferencvárosi időközi választás alkalmával próbapert is indított arra hivatkozva: sérti az egyenlő választójogot, hogy az AB 2005-ös döntése ellenére nem alkották meg a választókerületek határairól szóló új törvényt. A Fővárosi Bíróság azonban nem semmisítette meg a IX. kerületi választói névjegyzéket. Rögzítette: az AB által kifogásolt szabályok mindaddig hatályban vannak, amíg a törvényhozás nem dönt a választókerületekről.
Kifogásokra, perekre és egyéb fellépésekre az elkövetkező időkben is számítani lehet. Ez következik a jelenlegi sajtóhírekből és egyebek közt abból, amit a ferencvárosi ügy kapcsán lapunknak a Political Capital munkatársa, László Róbert annak idején elmondott. Eszerint: ha a parlament nem tesz eleget alkotmányos kötelezettségének, a választási eljárás alkotmányossága legalábbis megkérdőjelezhető lesz. Az elemző szerint politikai kockázatot okoz, hogy a győztesre négy éven át rásüthetné az ellenfele, hogy illegitim körülmények között került hatalomra. Ez – mint mondta – instabilitáshoz vezethetne. Arról nem is szólva, milyen károkat okozna ez az ország nemzetközi megítélésében. A nyilatkozat szerint a külvilág csak azt látná, hogy egy EU-tagállamban alkotmányosan megkérdőjelezhető módon tartottak választást.
A nemzetközi összefüggéseknél maradva: az MSZP-nek a kampányban mindenekelőtt azt kellene kifejtenie, milyen tőkés körök és milyen áron juthatnának hozzá a nyugdíjkassza több ezer milliárdos bevételéhez.