Tanú meghallgatását, valamint a pótmagánvádló és a védelem perbeszédeit tervezte mára a Fővárosi Bíróság a Zsanett-ügyben, de utóbbiakat vélhetőleg későbbi időpontban tartják meg a felek. Az említett tanú a Pannon mobilszolgáltató biztonsági osztályának vezetője, aki tisztázhatja, hogy hol és mennyi ideig tartózkodtak a megvádolt rendőrök a feltételezett bűncselekmény idején. Tegnap Nyilas Levente bíró újabb szakértői véleményt csatolt a bizonyítékokhoz, s ma várhatóan annak megfogalmazója személyesen nyilatkozik tartalmáról. Lapunk úgy tudja, a dokumentum egyértelműen alátámasztja az egyenruhások bűnösségét, s akár perdöntő adatokkal szolgálhat az eljárásban.
Ismert, E. Zsanett kitart állítása mellett, hogy 2007 májusában Budapesten, a Múzeum körúton az akkor még létezett Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) járőrei igazoltatták. Az általuk feltételezett szabálytalanságért vesztegetésre buzdították, személyes szabadságában korlátozták, majd egy sötét mellékutcába vitték, ahol az öt járőrből ketten megerőszakolták.
Az ügyben a Budapesti Nyomozó Ügyészség indított vizsgálatot, amelynek megszüntetését 2007 decemberében azzal indokolta, hogy az erőszakos közösülés ténye, illetve a vesztegetés nem bizonyítható. A döntés ellen a sértett panaszt tett, de azt elutasították. Az öt rendőr ellen egyébként büntetőeljárás indult a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa előtt, amely valamennyi rendőrt bűnösnek mondta ki szolgálatban elkövetett kötelességszegés és hivatali visszaélés miatt, s hármójukat pénzbüntetésre ítélte, ketten pedig megrovásban részesültek. A járőröket csak azért marasztalták el, mert az említett éjszakán elhagyták kijelölt szolgálati helyüket.
E. Zsanett és jogi képviselője, Tuza Péter ezután élt a pótmagánvád lehetőségével, a jogintézmény már tartalmazta az erőszakos közösülést, a hivatalos eljárás színlelésével elkövetett személyi szabadság megsértését, a hivatali vesztegetést és a zsarolást. Ezeket az ügyeket a nyomozás megszüntetése miatt korábban nem is tárgyalták. A per 2008 novemberében kezdődött, s az öt rendőr, T. Péter, F. Péter, R. Gábor, B. Gergely és I. Tibor tagadta a vádakat, kitartottak eredeti vallomásuk mellett. Tuza Péter épp arra állította fel a pótmagánvádat, hogy az említett nyilatkozatok számos ponton ellentmondásosak. Ezek egyike volt, hogy az ügyészségi vizsgálat kezdetekor a rendőrök már akkor beszéltek a kizsarolt pénzről és E. Zsanett sérüléseiről, mikor azokra vonatkozó kérdéseket még fel sem tettek nekik. A pótmagánvádas eljárásban szembesítették először a sértettet és az egyenruhásokat, az ügyészség ezt korábban nem látta indokoltnak.
A lassan két éve folyó per parázs vitákat eredményezett a szakértők körében is. A sértettet először megvizsgáló pszichológus, Görög Éva kitartott állítása mellett, hogy E. Zsanett valótlanságokat állított a vele történtekről. Munkamódszereit azonban nem volt hajlandó részletezni a bíróság előtt, s nem válaszolt arra a kérdésre sem, hogy miért használt olyan teszteket, amelyeket már 1990-től nem lehetett alkalmazni a módszertanban. Teljesen ellentétes eredményre jutott Bagdy Emőke, de véleményét elutasították, a sajtó kikezdte, ezért nyilvánosan lemondott igazságügyi szakértői megbízatásáról. Az idő őt igazolta, amikor a bíróság Kovács Józsefet, a szakma egyik legnagyobb tekintélyét kérte fel a helyzet tisztázására. Utóbbi beszámolója szerint a sértett elmondása élményszerű, megtörténhetett vele az erőszak.
origo.hu
A legnehezebb időjárással kapcsolatos kvíz – Ön ki tudja tölteni hibátlanul?
