Bár nőttek a bruttó átlagkeresetek – átlagosan 0,5 százalékkal –, a 2009. évi reálkereset azonban a fogyasztói árindex 4,2 százalékos növekedése miatt 2,4 százalékkal elmaradt a 2008-astól. A versenyszférában 0,2 százalékkal emelkedett, a költségvetési szférában, döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt, 8,3 százalékkal csökkent a reálbér az előző évihez viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A tegnap közzétett adatok szerint az alkalmazásban állók létszáma 2009-ben átlagosan 2,661 millió volt, ezen belül a költségvetési szférában 748 ezren, a versenyszférában mintegy 1,822 millióan dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 3,7 százalékos csökkenését jelenti. A KSH számai szerint a költségvetési szférában döntően a közfoglalkoztatás bővülése miatt 3,6 százalékkal nőtt a létszám, enélkül azonban 0,6 százalékkal kevesebb munkavállalót foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A teljes hazai munkavállalói körben a közszférában dolgozók aránya meghaladja a 41 százalékot, miközben például Németországban ugyanez a mutató tavaly 11,7 százalékos volt, és 1990 óta folyamatosan csökkent. Miközben a közszféra hízott, a valódi GDP-termelő versenyszektorban 6,7 százalékos létszámcsökkenés történt.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 199 800 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók bére 200 200, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201 600 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 0,5 százalékkal haladták meg az előző évit; a versenyszférában 4,3 százalékkal növekedtek, a költségvetés területén pedig – a tizenharmadik havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt – 7,9 százalékkal maradtak el az előző évitől az átlagkeresetek.
Az átlagos nettó kereset tavaly 124 100 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 91 800 forint, a szellemi foglalkozásúaké 157 700 forint. A KSH tájékoztatása szerint tavaly júliustól a havi nettó átlagbérek növekedési üteme az adójogszabályok változása miatt meghaladta a bruttó jövedelmek növekedését, a nettó kereset így átlagosan 1,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél.
– A súlyozott átlag szerinti reálbérváltozások mindkét szektorban torzulást okoztak a statisztikákban. A versenyszférában a 2009 derekán tapasztalt elbocsátási hullámban elsősorban az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók voltak érintettek, így a magasabb jövedelműek növekvő súlya javított a számokon. A közszféra béreinek átlagát lenyomta, hogy a közmunkaprogramok beindulását követően már jelentős statisztikai súlyt képviselnek a költségvetési szférában az alacsony jövedelműek – értékelte a KSH adatait a távirati irodának a Takarékbank elemzője. Suppan Gergely szerint a közmunkások nagy száma némileg ellensúlyozta a versenyszférában történt nagy leépítések mutatóit.
Czomba Sándor, a Fidesz szakpolitikusa szerint az MSZP-kormány alkalmatlanságát jelzi, hogy – mint az a KSH jelentéséből is kitűnik – tovább mérséklődött a magyar emberek reálkeresete, és a foglalkoztatottak száma is tovább esett. – A kormány csak mélyítette a válságot, de nem tudta megvédeni a munkahelyeket, ezért alkalmatlansága nyilvánvaló. A munka a kulcs a magyar gazdaság fellendüléséhez, ezért vállalja a Fidesz tíz év alatt egymillió új munkahely megteremtését – áll a fideszes képviselő közleményében.
origo.hu
Ha vásárolt ilyen cukrot, ne fogyassza el!
