Laza törvény segíti a jogosítványüzletet

Politikai döntésen múlik, hogy megszűnnek-e a külföldiek magyarországi jogosítványszerzésénél tapasztalt visszaélések – állítja a Nemzeti Közlekedési Hatóság főosztályvezetője és járművezető-oktatói körökhöz közel álló forrásunk. Az ORFK nem cáfolta, hogy nálunk is nyomoznak az „ügyfeleiket” hazánkban vezetői engedélyhez segítő kolozsvári bűnbanda ügyében.

Elismerte a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) főosztályvezetője: többen visszaélnek azzal a lehetőséggel, hogy külföldiként a maguk választotta tolmács segítségével tehetik le a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elméleti vizsgát. Karancsi Zoltán leszögezte, a korrupció kizárása a rendszerből politikai döntés kérdése, mivel jogszabály-módosítást igényel. Egy román lap, az Evenimentul Zilei időközben arról számolt be, hogy a keddi kolozsvári letartóztatásokkal a hatóság egy olyan bűnbandát számolt fel, amelynek tagjai 225 Kolozs, Szatmár és Brassó megyei cigányt segítettek több ezer euróért jogosítványhoz Magyarországon. Ügyészségi forrásokra hivatkozva a lap azt állította: a magyar és a román nyomozók négy hónapja együtt dolgoznak az ügyön. A szervezet „ügyfelei” Budapesten vizsgáztak, a tolmács szerepét pedig egy romániai születésű, magyar állampolgárságú autósiskolai oktató játszotta. Kérdéseinkre az országos rendőr-főkapitány sajtóosztályán nem kívántak válaszolni.
Arra, hogy szép lassan üzletág épült a külföldiek magyarországi vezetői engedélyhez juttatására, a járművezető-oktatók szakmai és érdekvédelmi szervei több alkalommal figyelmeztették az NKH-t, de az érdemben nem foglalkozott a kérdéssel – állította lapunknak egy neve elhallgatását kérő érintett. Informátorunk szerint nem a kolozsvári az egyetlen olyan csoport, amelyik „ebben utazik”. A Nemzeti Közlekedési Hatóságnál arról tájékoztattak: tisztában vannak vele, hogy a külföldiekre vonatkozó vizsgaszabályzat lehetőséget hagy a csalásra, mivel a tolmácsok némelyikével előfordul, hogy erkölcseit pénzre cseréli. Az oktatók szakmai-érdekvédelmi szervezetei – informátorunk szerint – ezért is javasolták, hogy az NKH „iktassa ki” a tolmácsokat a folyamatból úgy, hogy a külföldiek számára készített tesztlapokat a vizsgázók anyanyelvére fordíttatja.
Karancsi szerint ez nyelvenként nyolcmillió forintjába kerülne az államnak, de elismerte, így valóban csökkenhetne a korrupció. A főosztályvezető egy másik lehetőséget is említett: a német államnak évekkel ezelőtt elege lett a „jogosítványturizmusból”, ezért törvényt módosítottak, s azóta csak néhány idegen anyanyelvű csoportnak adnak lehetőséget a saját nyelvű vizsgára. Megszüntethető tehát a gond, de ez már a jogalkotókon múlik – mutatott rá Karancsi Zoltán.