„Rendetlen” munkaügyi kapcsolatok

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megkerülésével módosították a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló törvényt. Eszerint lényegében értelmét vesztette a szabályozás, amelynek megalkotását Gyurcsány Ferenc kezdeményezte, akinek az érdekeltségébe tartozó Motim-társaságok szinte minden munkaügyi jogszabályt megszegtek.

Pénzért sem akarnak tanulni. Fájdalommal mondom, hogy hosszan tartó pozitívumát én még nem érzem a Lépj egyet előre! című felnőttképzési programnak Simontornyán. A résztvevők munkaerő-piaci helyzete nem változott, hiszen nincs munkahely a környéken. Egyikőjüknek sikerült elhelyezkednie sofőrként, a többieket leginkább közmunkásként foglalkoztatják – fogalmazott kérdésünkre Tóthné Unghy Ilona igazgatónő, simontornyai önkormányzati képviselő. Mint arról már lapunk korábban beszámolt, az Európai Foglalkoztatási Alap és a magyar állam által közösen finanszírozott projekt révén a 2008–2009-es tanévben Simontornyán is szerveztek egy tizenöt fős csoportot azok számára, akik nem végezték el az általános iskolát. A képzést egy nonprofit cég szervezte, költségeit pályázati pénzből állták, a helyszínt (a helyi általános iskola) az önkormányzat biztosította. Ebben a tanévben már nem indítottak csoportot, mivel az idén már nem lehetett pályázni. – Azt gondolom, hogy egy újabb csoport már nem jönne össze, mert sokan, akiknek nincs meg az általános iskolai végzettségük, még pénzért sem hajlandók tanulni – mondta az igazgatónő. A tizenöt főből hatan lemorzsolódtak, kilenc főnek sikerült letennie a vizsgát. A résztvevők mindannyian mélyszegénységben élők, hetven százalékuk roma nemzetiségű. Minimálbért fizettek nekik a tanulmányaik idejére, amelyhez elég nehézkesen jutottak hozzá. Saját bevallásuk szerint legtöbben ezért vállalták a tanulást. Sok embernek szálka volt a szemében, hogy ők pénzt kaptak azért, mert tanultak, de azt gondolom, hogy mire véget ért ez az iskola, addigra elcsitultak a kedélyek – tette hozzá Tóthné Unghy Ilona. Az általunk megkérdezett helybeliek azonban még most is nehezményezik, hogy „egyesek pénzért tanultak”, közben mások ennél alig magasabb bérért Székesfehérvárra vagy Pestre járnak naponta dolgozni. (P. B.)

Közös közleményben adtak hangot megdöbbenésüknek a szakszervezeti konföderációk, miután kiderült, hogy az Országgyűlés az OÉT megkerülésével utolsó előtti ülésén elfogadta a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló törvény módosítását. – Már maga a döntés meghozatala semmibe vette a rendezett munkaügyi kapcsolatokat, hiszen figyelmen kívül hagyták az országos érdekegyeztetésről rendelkező törvényt, a több mint húsz éve közösen kialakított érdekegyeztetési gyakorlatot – mondta lapunknak Palkovics Imre. A Munkástanácsok elnöke hangsúlyozta, a módosító indítványt ráadásul Gúr Nándor, az MSZP Munka világa munkacsoportjának tagja, a „dolgozók védelmezője” nyújtotta be, amelynek nyomán lényegében értelmét vesztette az eredeti szabályozás. Ennek lényege az volt, hogy azok a cégek, amelyek súlyos munkaügyi szabálytalanságokat követtek el, nem lehettek ajánlattevők közbeszerzési eljárásokban, és az állami támogatásokból is kizárták őket. – A módosítás a gazdasági válságra hivatkozik, és lehetővé teszi, hogy a munkaügyi szabályokat megsértő cégeket a bírság befizetését követően ne zárják ki a közbeszerzési eljárásokból és az állami támogatásokból – mondta Palkovics Imre. Közös közleményükben a konföderációk úgy fogalmaznak: az elfogadott módosítás látszólag ésszerű változtatást jelent, de valójában tovább erősíti azt a folyamatot, amely egyre bővülő lehetőséget ad a törvényeket és a szabályokat sértő munkáltatóknak a szankciók elkerülésére. A jogalkotónak inkább a feketegazdaság, a munkavállalók kiszolgáltatottsága ellen kellene szabályokat alkotnia, nem pedig a szabályokat sértők kimentésén fáradoznia – hangsúlyozzák az érdekvédők.
A rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló törvény megalkotását egyébként maga Gyurcsány Ferenc jelentette be. Mindez azért érdekes, mert a volt kormányfő érdekeltségébe tartozó Motim-társaságok kifejezetten a munkaügyi szabályok semmibevételéről híresültek el. A cégeknél az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók rövidített, heti 36 órás munkaidejét 40 órára emelték még 2003-ban. A társaságoknál csak a Munkaügyi Bíróság, a Legfelsőbb Bíróság ítélete, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség háromszori végrehajtási bírsága és az évekig tartó pereskedés után állt helyre a törvényes munkaidő. A főfelügyelőség 2008 elején megállapította, hogy a Motim Kádkő Kft. jogellenesen tiltotta meg a helyi szakszervezeti tisztségviselő belépését a cég területére. A törvényt a kormány időről időre, rendszeresen gyengítette. Ugyancsak egyeztetés nélkül született az a módosítás, amely szerint tavaly júniustól az állami támogatásokhoz megkövetelt rendezett munkaügyi kapcsolatok igazolási eljárásából kizárták a helyi szakszervezeteket.