Zöldcélok Kínában. Nagyszabású célt tűzött ki maga elé Kína, 2020-ra ugyanis azt kívánja elérni, hogy a megújuló energiaforrások adják az ország energiafelhasználásának 15-20 százalékát – írta a Népszabadság. Az új stratégia különösen nagy szerepet szán a napenergia-termelésnek – jelentette ki Szu Honghua professzor, a kínai tudományos akadémia megújuló energiákkal foglalkozó pekingi intézetének alelnöke. A szakértő a napokban hazánkban járt, hogy részt vegyen az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület szemináriumán. Itt beszélt Kína céljairól, de emlékeztetett arra is, hogy a napenergia-rendszerek már most rohamosan terjednek az ázsiai országban. 2007-ben 1000, 2009-ben pedig már 4000 megawatt volt a jelenlétük az ország energiatermelésében, ami kétszerese a paksi atomerőmű kapacitásának. A nagyvárosok meghatározó épületeinek 20 százalékán vannak már napelemek, a napkollektorok pedig összesen 848 ezer négyzetmétert fednek le.
Oktatólabort és napelem-kutatóbázist adtak át tegnap az MTA MFA épületében. A korszerű központtal hazánk is egyenrangú félként csatlakozhat azokhoz az országokhoz, amelyek a legtisztább elektromos energia előállításának technológiájával évek óta intenzíven foglalkoznak – mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Emlékeztetett arra, hogy a napsugarak formájában naponta érkező energia a paksi atomerőmű termelésének nagyságrendileg milliószorosa, ennek az energiamennyiségnek jelenleg azonban csak töredékét hasznosítjuk. Becslések szerint a hazai elektromosenergia-szükségleteknek mindössze 0,01 százalékát fedezzük ilyen módon.
Az elmúlt időszakban kiderült, hogy a tudásalapú, nagy hozzáadott értéket előállító ágazatok kevésbé sínylették meg a gazdasági válságot. Érdemes lenne ezért Magyarországnak is ezeket a területeket fejlesztenie – hangsúlyozta Bársony István, az MTI MFA igazgatója. Az elsődleges cél a napelemek minőségének, hatásfokának javítása. Remélhetőleg az itt zajló kutatás az ipar számára közvetlenül hasznosítható eredményeket hoz majd – magyarázta Krafcsik István, az új labor létrehozásában az MTA MFA-val együttműködő BudaSolar Technologies Kft. igazgatója.
Az MFA a kft.-vel a Nemzeti kutatási és fejlesztési programban közösen elnyert pályázati összegen túl saját forrásokat is bevont a fejlesztésekbe, s 85 millió forintból alakította ki a 250 négyzetméter alapterületű bázist. Ennek legnagyobb része az úgynevezett CVD-labor, ahol vékonyrétegű szilícium napelemeket lehet fejleszteni.
Az átadóval egybekötve együttműködési szerződést írt alá a tudományos szervezet a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel is. Közös oktatótáborukban a diákok a gyakorlatban is magas szintű tudományos munkát végezhetnek majd. Bársony István szerint ez azért is fontos, mert a jelenlegi alacsony bérek mellett a színvonalas infrastruktúrán folytatott izgalmas kutatás jelentheti a kutatói pálya egyetlen vonzerejét.
