Becsapták a berhidaiakat?

Berhidán évek óta álmodoztak egy új városközpontról, amelyet az 1985-ös földrengés során megsérült csecsemőotthon helyén képzeltek el. Az önkormányzat határozatlansága miatt az egymilliárdos beruházásból nem lett semmi, emellett még több mint ötvenmillió forinttól is elesett a város, ráadásul az önkormányzat saját költségén szállíttatta el azt a sittet, amit a Cozma-gyilkosságban garázdasággal meggyanúsított vállalkozó cége hagyott hátra.

Velkei Tamás
2010. 04. 24. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lakath János nemes az államra hagyta azt a Berhida központjában található ingatlant, amelyen 1985-ig csecsemőotthon működött. A 25 évvel ezelőtti emlékezetes földrengésben az épület megsérült, s később ugyan készült egy tanulmány, amely központi orvosi rendelőt képzelt a telekre, ám a terv lassan feledésbe merült, miközben az épület az enyészeté lett. Igaz, amortizációját elősegítette, hogy minden mozdíthatót kiloptak belőle. Végül a bontás mellett döntött az önkormányzat, majd értékbecslőt fogadtak, aki az épületet és telket több mint ötvenmillió forintra értékelte.
2006-ban úgy tűnt, rámosolyog a szerencse a településre: jelentkezett egy cég, a Bere-Bau Kft., amely a területen egy új városközpontot akart építeni, lakásokkal, üzletekkel. A váratlan segítségnek annyira megörült a testület, hogy a Bere-Bautól (amelynek tagjai között egy Seychelle-szigeteki offshore cég is található) semmilyen referenciát nem kért. Nem vizsgálta, hogy a vállalkozás rendelkezik-e a vételhez, építkezéshez szükséges forrással, illetve bankgaranciával. Csupán két képviselő volt kíváncsi, mekkora vagyonnal rendelkezik a cég, nyomozásuk során kiderült: több mint egymillió forint negatívummal rendelkezik a Bere-Bau, amelynek 2006. évi árbevétele 7 millió forint volt, 8 millió forint kötelezettségvállalás mellett. Ennek ellenére a városvezetés szerződést kötött a céggel.
Lajosfalvi József akkori, azóta elhunyt polgármestert különösen meghatotta a nagylelkű vételi ajánlat, mert a vezetése alatt álló önkormányzat a vevő szempontjából ritka kedvező feltételekkel írta alá a kontraktust, amely rögzítette: ha a Bere-Bau 2007. december 31-ig nem egyenlíti ki az 52 millió forintos vételárat, módja nyílik a fizetést 2008. június 30-ig is elhúzni.
El is húzta, miközben az épületet – egy éjjel – megkezdte bontani, a rossz nyelvek szerint azért, mert nem volt biztos, hogy Lajosfalvi halála után az elhunyt városvezető táborából kerül ki az új polgármester. A bontásból visszamaradt törmelék elhelyezését az önkormányzat vállalta magára, egy korábban lőtérnek kialakított gödörbe vitette a sittet. Törmelék, téglák, cserepek még ottjártunkkor is virítanak a gazzal mára sűrűn benőtt területen.
– Felmerül azonban, ha a cég nem egyenlítette ki tartozását, miként juthatott bontási engedélyhez? Szintén kérdéses, hogy a bontás során keletkező, hasznosítható anyagok hová lettek – kérdi Majoros János korábbi önkormányzati képviselő, a városvédelmi egyesület elnöke.
A fizetési határidő lejárta előtt a Bere-Bau már az új polgármestert, Pergő Margitot kereste meg azzal, hogy nem jutott banki hitelhez, ezért szükségesnek látja egy projektcég létrehozását, amely a Bere-Bau minden jogát és kötelezettségét átvállalná. Így került képbe a Ber-Wal Kft. – tagjai között szintén található offshore cég Washington államból –, amely vállalta, hogy a vételárat kilencven napon belül átutalja. Bő esztendeje a Ber-Wal egymilliárd forintért (melyből hatszázmillió lett volna a cég saját ereje, a fennmaradó részre a Közép-dunántúli operatív program révén az önkormányzat pályázott volna) akart építeni egy négy épületből álló, 31 lakásos lakóparkot, tucatnyi üzlettel, szolgáltatóhelyiséggel.
Egy névtelenséget kérő informátorunk úgy emlékszik: a város képviselő-testületében kisebbségben maradtak azok, akik ellenezték, hogy B. Tamással, a Ber-Wal ügyvezetőjével üzleteljen a település. Pedig újra csak a kisebbség félelme igazolódott: a vállalkozás az új határidőre sem fizetett, így a nagyra törő tervek kútba estek. Egy testületi ülés jegyzőkönyvében az áll: Faragó Istvánné jegyző a módosított határidő lejárta után próbált a cég tulajdonosával beszélni, ám hiába, így az önkormányzat kibocsátott egy sztornó számlát a közel 43 és fél milliós (plusz áfa) vételárról.
– A befektető nem kapott hitelt, ezért veszítette hatályát a vele kötött szerződésünk – fogalmaz lapunknak Pergő Margit, Berhida polgármestere arra a kérdésre, B. Tamás mivel indokolta a több száz millió forintos beruházás elmaradását. Hangsúlyozta: szerinte az építkezés meghiúsulása nem okozott vagyonvesztést a településnek. Arra a kérdésünkre, hogy a Ber-Wal Városközpont Fejlesztő Kft.-nek meddig kellett volna megkezdenie az építkezést, azt felelte: „fejből nem emlékszik rá”.
Furcsa mindez annak ismeretében, mekkora a fejlesztés volumene, a településvezető azonban úgy reagál, nem érdekli, mikor és milyen indokkal esett kútba a beruházás, ha egyszer meg sem valósult. Ugyanakkor Pergő Margit korábban a megyei lapban még úgy nyilatkozott: „a gazdasági válság következtében kialakult pénzügyi nehézségek miatt” adta fel a projektcég nagyra törő terveit.
2009. február 6-án B. Tamás arról tájékoztatta a médiát, hogy több lakást és üzletet már el-, illetve ki is adtak Berhidán. Szó sem volt a polgármester említette válságról, amelynek hatásait mellesleg már 2008 szeptemberében érezte az ország. Két nappal később meggyilkolták Marian Cozma román válogatott kézilabdázót. Hogy mi köze ennek a Berhidára álmodott városközponthoz? A szórakozóhelyen feltűnő huszonöt fős csoport a Ber-Wal ügyvezetője, B. Tamás és testvére, B. Csaba Péter invitálására érkezett a megyeszékhelyre. Az ügyben a testvérpárt csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva, nyilvános rendezvényen elkövetett garázdasággal gyanúsítja a rendőrség. Az APEH több más gyanúsítotthoz hasonlóan a testvérpár vagyonosodási helyzetét is vizsgálta, ám annak eredményéről sem az adóhatóság, sem a rendőrség nem ad felvilágosítást.
Szerettük volna B. Tamás jogi képviselőjét is megszólaltatni, de többszöri megkeresésünkre sem reagált.
– Pórul járt az önkormányzat, pedig a Ber-Wal tulajdonosa nem volt ismeretlen előttük: a berhidai futballpálya közelében álló Sport büfét a vállalkozó üzemeltette, ahogy a gyártelepi Oázis büfét is, utóbbit 700 ezer forint rezsitartozással hagyta el – fűzi hozzá Majoros János. Akad más furcsaság is: a cégnyilvántartás szerint B. Tamás az Orgona utcai önkormányzati tulajdonú Oázis címére jegyezte be a Ber-Walt, noha a képviselő-testület erről még csak nem is tárgyalt, így engedélyt sem adhatott rá.
A Településellátó és Szolgáltató Szervezet közmunkásai talicskával hordják a földet a hányatott sorsú területen. Itt-ott még látszanak az egykori csecsemőotthon maradványai, egy folyosórészlet, egy helyiség kövezete, a pinceszint is elbontásra vár. Csak a néhai intézmény kovácsoltvas kapuja áll magányosan.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.